Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér

Sokszínűség, mint az elvárható minimum?

Fábián Ágnessel, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatójával beszélgettünk az Egyenlítő Alapítvány és a Corvinus Egyetem közös kutatásáról, melynek eredményét a nemzetközi sokszínűség napján ismertették. A Henkel a kutatás egyik főtámogatójaként, a sokszínűség példaértékű elfogadásával és alkalmazásával is kitűnik a hazai gazdasági szereplők közül.

Nagy Beáta és Primecz Henriett, a Corvinus Egyetem professzorainak vezetésével elkészített kutatásban arra keresték a választ, hogy miért kerül kevesebb nő a felsővezetői pozíciókba, hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők a kiválasztási folyamat során. A kérdések megválaszolása érdekében fejvadászokat és vállalati döntéshozókat kérdeztek meg kvalitatív interjúk során. A cél az volt, hogy feltárják a nemek egyenlőségét gátló mechanizmusokat, a nem tudatos, rejtett akadályokat. Ebben a tekintetben ez az első és egyedülálló ilyen kutatás a régióban.

Személy szerint önnek miért volt fontos, hogy a kutatás mögé álljanak?

Női vezetőként nagyon fontosnak tartom, hogy beszéljünk, tegyünk a nőkért. Azért álltunk szívesen a kutatás mögé, mert a Henkelnél, a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás olyan értékek, amelyek természetesek és amelyeket támogatunk.

Milyen szempontok mentén haladnak felvételi és kinevezési folyamataikban?

Az esélyegyenlőség hosszú évtizedek óta vállalati kultúránk alappillére, éppen ezért nálunk a kiválasztás alapja mindig is az adott pozícióra való szakmai rátermettség, tapasztalat és az emberi megfelelőség volt és lesz. Hiszem, hogy üzleti sikereinket nagyrészt annak köszönhetjük, hogy sokszínű csapattal dolgozunk, ahol a különböző látásmódok erősítik egymást. A magyarországi Henkelnél közel 40 százalékos a női vezetők aránya, a top managementen belül pedig pontosan 50 százalék.

Önök milyen karrierlehetőségeket adnak a következő generációknak és most a cégben dolgozó nőknek?

Számos példát tudnék felsorolni. A Henkel üzleti szempontból is sokszínű, három üzletágunk van, fogyasztói és ipari szegmensben is jelen vagyunk. Már ebből adódóan is kiváló lehetőség nyílik a vertikális és horizontális karrierutak építésére női és férfi kollégáink számára egyaránt. Úgy gondolom, hogy manapság a gyermekvállalás sem lehet akadálya a karrierútnak. A kismama dönti el visszatérésének időpontját és módját, biztosítjuk számára a fokozatosságot és a megfelelő szintű pozícióban történő foglalkoztatást.

Mire büszke leginkább azok közül, amit a Henkel tesz az egyenlő esélyekért?

A kiterjedt CSR-tevékenységünkre, mely során a nehéz helyzetű társadalmi csoportok támogatását célozzuk. Külön öröm, hogy ebben munkavállalóink is kiveszik a részüket, és számtalan kezdeményezéssel pénzt, termékadományt, tudást és esélyt adhatunk a rászorulóknak alapítványokon keresztül.

Visszatérve a kutatásra, az eredményeket látva, mi volt a leginkább meglepő eredmény az ön számára?

A társadalomban még mindig sok olyan stigma van, melyeket fel kell oldanunk, és ebben sok esetben elsősorban nekünk, munkáltatóknak kell lépnünk, ezért is nagyon hasznosnak és hiánypótlónak találom a Whitepaper ajánlást, mely pont ezekre adhat megoldást.

A saját vezetői életútját nézve, mit gondol, ma nehezebb vagy könnyebb a fiatal női vezetőknek?

Bízom benne, hogy általánosságban is azt mondhatom, hogy egyre könnyebb. A vállalatunknál mi is tudatosan figyelünk és teszünk annak érdekében, hogy bátorítsuk a nőket is. Rengeteg online képzést biztosítunk munkatársainknak, melyeknek kb. 15 százaléka kifejezetten a női karrierépítésről szól. Minden lehetőség adott tehetségeink számára, hogy megmutassák magukat, projektfeladatokat, kihívásokat kapnak, támogatjuk a fejlődésüket. Saját magam is szívesen vállalok mentorálást, és örülök, amikor tapasztalataimmal segíthetem a jövő női vezetőit.

Sok kutatás van már arról, hogy a sokszínűbb vezetéssel rendelkező cégek pénzügyi eredményei, innovációs sikerei jobbak, mint a homogén vezetéssel rendelkező cégeké. Ön mit lát és tapasztal?

Határozottan egyetértek az állítással. Látni kell és el kell fogadni azt, hogy a nyitott, sokszínű, befogadó vállalati kultúra az egyik fő kulcsa annak, hogy egy vállalat sikeresen működjön.

Támogatott tartalom

A cikk megjelenését az Egyenlítő Alapítvány támogatta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×