Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója a szervezet budafoki központjában tartott sajtótájékoztatón 2020. október 1-jén. Országos adománygyűjtést indít a kárpátaljai rászorulókért az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Ökumenikus Segélyszervezet: „kicsit aggódtunk, de sikerült”

A koronavírus-járvány legnehezebb időszakában sem engedte el a rászorulók kezét az Ökumenikus Segélyszervezet. Lehel László elnök ezt tartja a 2020-as év legfontosabb eredményének. Az InfoRádiónak adott évértékelő interjúban közölte: a támogatóknak köszönhetően 11,5 milliárd forint bevételt ért el tavaly a segélyszervezet.

„Millió egy kreatív megoldást kellett találni ahhoz, hogy az amit vállaltunk, hogy nem engedjük el a rászorulók kezét a járványhelyzetben, be tudjuk tartani. És ez sikerült!” – Ezt tartja a 2020-as év legfontosabb eredményének Lehel László, aki plédként említette, hogy legnehezebb időkben az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is online kapcsolattartásra váltottak, amely révén – a várakozásokkal ellentétben – még emelkedett is azok száma, akik segítség reményében keresték meg őket.

Mint hangsúlyozta,

„nem lehetett leállni”, ami az adakozók részéről sem volt tapasztalható.

Sőt, bár aggódtak, hogy mi lesz, végül csak természetbeni adományokból 2,7 milliárd forint értékben érkeztek felajánlások a tavalyi évben, ami sokkal több, mint amit általában kapni szoktak. Mindennek a kezelése pedig óriási logisztikai és adminisztratív feladatot jelent, tekintélyes könyvelési háttérrel. Hiszen, ami beérkezik, annak meg kell lennie a kimeneti papírjának, az igazolásának, hogy arra a desztinációra került, ahová szánták – magyarázta a segélyszervezet vezetője.

Ami a konkrét számokat illeti,

az Ökumenikus Segélyszervezetnek – kerekítve – 11,5 milliárd forint bevétele volt a 2020-as évben,

amiből 3,5 milliárdot magyarországi, 2,7 milliárd forintot külföldi tevékenységre fordítottak, valamint több mint 5 milliárd forintot az áthúzódó projektekre – sorolta Lehel László, aki egyúttal köszönetét is kifejezte mindazoknak, akik megtisztelték bizalmukkal a szervezetet, köztük a cégknek–vállalkozásoknak és a sok-sok ezer magánszemélynek, akik nem csak egy–egy alkalommal, hanem rendszeresen adományoznak.

Lehel László végezetül arra is kitért, hogy egy ilyen fokú növekedést követően, amely ugyan nem rapid mód történt, hanem évről évre, folyamatosan,

elérkezett a pillanat, amikor át kell tekinteni és megújítani a szervezet belső működését, ami egy nagyon komoly célkitűzés.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×