Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológiai kutatócsoportjának vezetője beszél a Pécsi Tudományegyetem humán reprodukciós nemzeti laboratóriuma és a virológiai nemzeti laboratórium megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a  tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2020. szeptember 25-én. Tizenhét Nemzeti Laboratórium és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Az elsőként megnyíló két pécsi laboratórium egyike Jakab Ferenc professzor szakmai vezetésével virológiai területen tevékenykedik.
Nyitókép: Sóki Tamás

Magyar technológia segíti az új koronavírus-gyógyszerek fejlesztését

A koronavírus és egyéb, új fertőzőbetegség leküzdésében is segíthet a magyar kutatók vezetésével kifejlesztett új SpotXplorer technológia, amely a betegséget okozó fehérjék Achilles-sarkát, a legfontosabb támadási célterületet képes azonosítani. A technológia új távlatokat nyithat az igazán hatékony gyógyszerek kifejlesztésében – írta Jakab Ferenc virológus professzor Virológia Pécs Facebook-oldalon.

A Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai kutatócsoportjának vezetésével, valamint a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársainak részvételével új technológiát fejlesztettek ki magyar kutatók, amely lehetővé teszi az legfontosabb célterületek (úgynevezett „hotspotok”) beazonosítását a különböző fehérjéken – olvasható a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetőjének begyezésében. Akár az emberi szervezetben, akár egy kórokozó felszínén található fehérjéken is vannak olyan területek, amely a hozzájuk kapcsolódó molekulák számára szolgálnak fontos hozzáférési pontként. A fehérjék ezen célterületeinek pontos ismerete igen fontos lehet a betegségek elleni hatékony gyógyszerek tervezésében, kifejlesztésében a jövőben – emeli ki Jakab Ferenc.

Ugyanis, mint írja, az eddig ismert támadáspontok tulajdonságainak elemzésével azonosíthatók azok a kapcsolódási mintázatok, amelyek segítik a jövő gyógyszereit abban, hogy a betegséget okozó fehérjékhez hatékonyan kapcsolódva megváltoztassák azok hibás működését. Vagy éppen ellenkezőleg,

blokkolják egy–egy fehérje aktivitását, ezzel megakadályozva annak normális működését.

„Ez igen fontos lépés lehet például a fertőző betegségekkel vívott harcban az orvostudomány számára.”

A virológus professzor magyarázata szerint a fehérjék támadási célterületeihez elvileg sokféle molekula kapcsolódhat, azonban csak kevés molekula képes igazán hatékonyan kötődni. A SpotXplorer technológia a kódolt kötődési mintázatoknak köszönhetően képes ilyen molekulákat találni, ráadásul úgy, hogy ehhez kevesebb, mint 100 molekulát kell csak megvizsgálni. Összehasonlításképpen a gyógyszerkutatásban gyakran több tízezer–százezer molekulát is megvizsgálnak egy–egy további fejlesztésre alkalmas hatékony vegyület felfedezéséhez.

A magyar kutatók az együttműködő amerikai, angol, lengyel, osztrák és szlovén csoportokkal közösen bizonyították, hogy a SpotXplorer technológia nemcsak a már ismert gyógyszerek által célzott fehérjéken működik, de

sikeresen alkalmazható új, betegséget okozó fehérjéken is.

Segítségével a leukémia új gyógyszeres kezelését ígérő SETD2 és a koronavírus fertőzésben szerepet játszó 3CLpro és NSP3 fehérjék támadási célterületeihez is jól kötődő molekulákat azonosítottak. A sikerek alapján az innovatív SpotXplorer technológia piacra vitelében az amerikai–magyar BioBlocks cég is lehetőséget lát – teszi hozzá Jakab Ferenc.

Az innovatív SpotXplorer technológia kifejlesztéséről és felhasználásáról szóló tanulmány 2021. május 27-én jelent meg a világ egyik legrangosabb tudományos szaklapjában, a Nature Communications-ban.

A teljes publikáció – angol nyelven – itt olvasható.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×