13 °C
Az ivermectin molekula vizsgálata – a Meditop kezdeményezésére, az OGYÉI engedélyével – már kezdetét vette Magyarországon. Ha hatásos lenne, akkor, mivel az ipari szereplő már megvan, akár széles körben is rendelkezésre állhat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Mátyus Péter professzor. A készítmény állatgyógyászati szerként kezdte a karrierjét a 80-as évek elején, de nem sokkal később – 1986-ban vagy 1987-ben – már humán alkalmazását is engedélyezték. A siker pedig nem maradt el, miután egy nagyon súlyos betegségnek, közismert nevén a nílusi vakságnak a kezelésére bevált. Két kutató is Nobel-díjban részesült a 2010-es évek közepén ennek a szernek a fejlesztéséért.
Miután az ivermectin rendkívül összetett hatásmechanizmussal rendelkezik, alkalmazása már a Covid előtti időkben is fölmerült különféle betegségek kapcsán, többek között a malária ellen. Vagyis joggal teszi azt mérlegelendővé, hogy vajon egy komplex patomechanizmusnak a kezelésére nem jöhet-e szóba, hiszen rendelkezik antivirális hatással az új típusú koronavírus ellen – magyarázta a gyógyszerkutató.
Egyetértett, az ivermectin lehet az, amit gyógyszerré fejlesztenek Magyarországon a koronavírus ellen. Legalábbis elvben, hiszen a klinikai vizsgálat eredménye, amely alapján szélesebb körben kaphatják a betegek, meggyőző képet kirajzolva a hatásosságáról, még nem ismert.
A kezdeti szakaszra fókuszálnak
Mátyus Péter professzor rendkívül fontos kérdésnek nevezte a szer pozicionálását. Több kollégájával együtt arra jutottak, hogy az ivermectin a betegség kezdeti szakaszában jöhet számításba. Mint magyarázta, a legrosszabb helyzetekben, amikor már lélegeztetőgépen van a páciens, úgy tűnik, hogy a dexametazon corticol szteroidok jöhetnek szóba önmagukban, esetleg valamilyen kombinációval.
Az ugyancsak a kezdeti állapotra fókuszáló, már Magyarországon is forgalomban lévő favipiravirral kapcsolatban elmondta, az egy kifejezetten egykomponensű, antivirális hatású vegyület. Van továbbá a fejlesztésben lévők között két kémiailag rokon vegyület, amelyek nukleotid származékok. Ezeknek az a közös vonásuk, hogy
maguk épülnek be a replikációt előidéző folyamat láncába, és hamis kémiai szerkezetként lényegében összeomlasztják az egész folyamatot.
Szintén tisztán antivirális hatásúak az úgynevezett monoclonális antitestek – tette hozzá.
Vagyis a jelenlegi nemzetközi színteret szemlélve a körvonalazódik, hogy más is a kezdeti szakaszra koncentrál, hiszen egy olyan szer, amelyik több, köztük antivirális hatáskomponens kifejtésére is képes, az valószínűleg terápiás értékét tekintve különösen kedvező lehet.
A gyerekek gyógyítása
A gyógyszerkutató ugyancsak fontos kérdésnek nevezte a gyermeknél alkalmazható gyógyszerek fejlesztését, tekintve, hogy az oltások egyelőre csak a 16-18 éves korosztályban engedélyezettek. Mint fogalmazott, a fejlesztés alatt lévő és alkalmazott gyógyszereknek a többsége, a legjobb tudomása szerint, alkalmazható korábban, tehát 10–12 éves, akár még fiatalabb gyerekek esetében is.
Általában, amikor egy gyógyszer gyerekeken történő alkalmazásáról van szó, akkor a klinikai vizsgálatok értelemszerűen különösen sok szempontúvá válnak az ártalmatlanság biztosítása érdekében.
"Behatóan ismerve a gyerekek fiziológiáját normál működés esetén, az esetükben alkalmazandó dózismegválasztás eléggé magabiztosan történhet" – mondta Mátyus Péter, és megjegyezte: lényeges lehet például, hogy a gyógyszermetabolizáló (anyagcsere) enzimprofil esetükben eltérő, vagy az, hogy egyes enzimek másként működnek a gyerekekben, mint a felnőttekben. Mindezek mérlegelésével azonban biztonságossá lehet tenni, így a fejlesztés alatt lévő szerek, illetve azok egy része, amit már használnak, a gyerekek esetében is alkalmazható – tette hozzá a koronavírus kutatócsoport tagja.
