eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Gyógytornász nézi az egyik beteg kezét a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán 2020. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Ritka részletes beszámolót adott egy magyar Covid-ellátásban dolgozó

Szendrő Gabriella gyógytornász hozza közelebb, hogy pontosan milyen feladatokkal, nehézségekkel kell napról napra szembenézniük az intenzív osztályon.

Elvétve fordul elő Magyarországon, hogy egy médium közvetlenül a Covid-ellátásban nap mint nap dolgozó szakemberrel készíthessen interjút úgy, hogy az alany névvel vállalja, vállalhatja a beszélgetést. A Forbes online kiadása Szendrő Gabriella gyógytornásszal, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága nemzetközi bizottságának tagjával beszélgetett, és a lapnak lehetősége volt fotókat is készíteni Uzsoki utcai kórház intenzív osztályán koronavírusos betegek kezeléséről.

A szakember az elején azt mutatja be, hogy a gyógytornászok sokkal komplexebb munkát végeznek, mint azt a többség gondolja. „Segítjük az infarktus utáni terhelhetőség visszanyerését, asztma esetén a légzésterápia betanítását, stroke után a rehabilitációt, tumoros betegségeknél a fizioterápiás kezelést, koraszülöttek fejlesztését, állkapocs-ízületi problémák megoldását, részt veszünk a hospice ellátásban, ez mind a gyógytornász munkájának a része” – sorolja Szendrő Gabriella. Kiemeli, hogy gyógyító team részeként, de önállóan is dolgozhatnak.

Most az intenzív osztályokon sok munka vár rájuk: „A járvány alatt nagyon fontos feladatunk van az intenzív osztályokon, Covid-osztályokon és később a poszt Covid területen is. És persze továbbra is dolgozunk a csökkent kapacitással működő szakrendeléseken is, ambulanciákon, magánrendelőkben, kórházi osztályokon. De egyre többen veszünk részt a Covid-ellátásban hetente több napon át 8-12 órás műszakokban. Ezt részben önkéntesen vállaljuk, részben szervezetileg átirányítva.”

A legfontosabb feladatuk a fekvő a lélegeztetőgépen és altatásban lévő betegek megfelelő fektetését és mozgatást nevezte:

„Párnákkal kitámasztva nyugalmi helyzetet kell találni, de körülbelül 12 óránként ezt a pozíciót váltani kell, forgatni kell a betegeket, hogy ne alakuljon ki felfekvés. Az egyszerűnek hangzó »forgatás« sok gondosságot, szakértelmet igénylő tevékenység.

Nagyon kell figyelni, hogy a betegre kapcsolt különböző érzékelők vezetékei, csövek stabilan maradjanak, másrészt, ha például a betegnek beültetett csípő- vagy vállprotézise van, akkor nehogy kificamodjon. A szedált, altatott betegek izomtónusa ugyanis csökken, nincs izomkontrolljuk, így különösen óvatosan kell eljárnunk.

És ez fizikai megterhelés a személyzet számára is, speciális technika és több ember kell hozzá, hogy egy-egy beteget óvatosan megmozdítsunk. Ilyenkor legalább 3-4 ember dolgozik együtt, ápolószemélyzet, orvosok, mindig valaki segít.”

A háton fekvés helyett a hason vagy oldalt fekvést preferálják, de mindez függ a beteg állapotától, attól, hogy a tüdeje melyik része érintett. Ügyelniük kell arra, hogy az ízületek nyugalomban legyenek, de ne alakuljon ki mozgásbeszűkülés, és rendszeresen mozgatniuk kell a betegeket.

Fontos dologra hívta fel a figyelmet az izmok leépülésével kapcsolatban:

„Az immobilizáció miatt az izomszövet leépülése már néhány nap alatt megindul, és ahogy azt több kutatás is igazolta, maga a vírus is okoz izomvesztést.”

Azt mondja, egy ilyen átmozgatás jellemzően legalább fél órát vesz igénybe, ebből látható, hogy ilyen magas betegszám mellett milyen sok munka vár rájuk a kórházakban.

A poszt Covid-tünetek között a következőket említette: fáradtság, nehézlégzés, ízületi fájdalmak, neurológiai panaszok, memória- vagy alvászavar, a szív, a tüdő, a vese károsodása. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógytornászoknak ezen panaszok enyhítésében is feladatuk van.

Arról is beszélt, hogy ő is azt tapasztalja, hogy egyre fiatalabb korosztály kerül kórházba koronavírussal, kiemelte, hogy a gyerekek is veszélyeztettek már, az ő esetükben is nagyon fontosnak nevezte az oltást.

Gyógytornászként nincs annyira hozzászokva, hogy sok beteget veszít el, mint egy alapesetben is intenzíves ellátásban dolgozó kolléga. Szendrő Gabriella azt mondja, nagy segítség ennek kezelésében is, hogy „gyógytornászok, orvosok, ápolók különböző szakterületekről vesznek részt a Covid-ellátásban, rengeteg szakma dolgozik most együtt.

Mindenki ugyanazért küzd, nincs hierarchia, nincs szakmai féltékenység, ez nagyban segíti a gyógyítómunkát, és nagy segítség a résztvevőknek.

Olyan bajtársi közösség és kapcsolódás alakul ki ezáltal, ami nagyon nagy erőt ad. Biztató, hogy így is lehet.”

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×