Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
Egy laboratóriumi munkatárs oltópontok szerint elosztja a koronavírus elleni oltóanyagot a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház Labordiagnosztikai Osztályán 2020. december 27-én. Ezen a napon az Európai Unió (EU) tagállamaiban megkezdődött a lakosság koronavírus elleni összehangolt beoltása. Magyarországon elsőként az egészségügyi dolgozók kapják meg a Pfizer és a BioNTech által kifejlesztett vakcinát.
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Karikó Katalin fontos félreértéseket tisztázott a vakcinákkal kapcsolatban

A világhírű magyar biokémikus kitért a mutánsok létrejöttére és terjedésére is.

Az oltások előrehaladtával egyre több hír jelenik meg olyanokról, akik az első vagy a második vakcina után megkapták a koronavírust. Többek között ennek apropóján kerste meg a Szeretlek Magyarország a Pfizer–vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó, Amerikában élő magyar kutatót.

Karikó Katalin elmondta, hogy

egyetlen Covid-19-vakcina sem véd meg a fertőződéstől, csak a vírus okozta megbetegedéstől, különösen a kórházba kerüléstől.

„A vérben keringő ellenanyag, illetve az emlékező sejtek nem tudják megakadályozni a vírus szaporodását az orr- és szájnyálkahártya sejtjeiben. A Pfizer-vakcinára van adat, ami azt mutatja, hogy 30 százalékkal csökkenti a megfertőződés esélyét, illetve, hogy a megfertőződött, vakcinált személy kevesebb vírust terjeszt” – magyarázta, hozzátéve azt is, hogy még a leghatékonyabb mRNS oltások is csak 95 százalékban védték meg a beoltott embereket a tünettel járó betegeségtől.

Tehát a maszk viselése oltás után is javasolt, amíg ilyen magas a fertőzöttek száma. Egyrészt, hogy a beoltott ne fertőződjön meg, vagy ha megfertőződött, akkor ne adja tovább.

Karikó Katalint az Atlantic című amerikai magazin egyik írását idézte, amiben a védőoltást az esernyőhöz hasonlítják, ami megvéd az esőben, de a viharban már kevésbé, és vizes leszel, hiába van esernyőd. Vagyis,

ha valaki nagyon nagy mennyiségű vírust lélegzik be, nincs az az immunrendszer, amely képes azt teljesen kivédeni.

„De a vakcina ilyen esetben is csökkenti a betegség súlyosságát” – hangsúlyozta.

Elterjedt az is, hogy a védőoltások miatt lesz egyre több mutáns. Ez Karikó Katalin szerint nem igaz. Ugyanis a variánsok megjelenését nem az oltások okozzák, hanem olyan emberek fertőződése, akik immunrendszert gátló kezelés alatt álltak.

Az oltás után megfertőzötteknél felmerült az is, hogy esetleg azért kapták el a vírust, mert nem megfelelő adagot kaptak a vakcinából. A biokémikus ezt nem hiszi, azt mondta, a klinikai kipróbálás alatt hatásos volt a jóval kisebb dózis is.

Karikó Katalin elmondta még, egyelőre nem tudják, kell-e újraoltás, és ha igen, mennyi idő múlva.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×