Balázs András szakápoló húsz évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a test helyett a lélek gondozását választja hivatásul. Elvégezte a teológiát, felszentelt papként ma Dunakeszin szolgál, ám a koronavírus-járvány ráébresztette, hogy most betegek mellett a helye, papként is ápolóként is. Balázs atya a Honvédkórház koronavírus osztályán vállalt önkéntes ápolói munkát.

„Pap és önkéntes ápoló minőségben vagyok itt, azért lehetséges ez, mert még húsz évvel ezelőtt E kategóriás felnőtt szakápoló szakmát szereztem, és bár megkopott a tudásom, berozsdásodtam egy kicsit, de egyszerűbb ápolói feladatokkal meg tudnak bízni” – fogalmazott Balázs András, Dunakeszin helyettes plébános és szakápoló a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A hirado.hu összefoglalója szerint a pap elmondta, hogy a kötelességtudat hívta a koronavírussal fertőzött betegekhez.

„Amikor megtudtam, hogy világjárvány kezdődik már felmerült bennem a gondolat, hogy az egészségügyben van a legnehezebb helyzet, ott kell lennem, ha lehetséges, a betegek mellett” – mondta a pap, és a világháborúkat túlélő felmenőihez hasonlította a mostani járvány miatt kialakult állapotot. „Nekem is ott a helyem ahol legnehezebb a helyzet, és ha kicsit a felmenőim génjeit örököltem, akkor talán én is biztonságosan ezt a szolgálatot tudom végezni.”

Volt olyan beteg aki megkérdezte a papot, hogy miért nem mutat be egy szentmisét a kórtermükben, ez azonban még liturgikusan is lehetetlen, hiszen az ápolókon rajta van a védőfelszerelés, és arra rávenni a miseruhát, nem is beszélve a higiéniai szabályokat betartva szentmisét bemutatni természetesen lehetetlen.