Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
327.12
bux:
144586.39
2026. november 10. kedd Réka
Virágport gyűjtő méh egy virágzó körtefán a tavaszi melegben Nagykanizsa közelében 2020. március 15-én.
Nyitókép: Virágport gyűjtő méh egy virágzó körtefán a tavaszi melegben Nagykanizsa közelében 2020. március 15-én. MTI/Varga György

Méhvész: mit tehetünk a rovarapokalipszis ellen?

Évente 1-2 százalékkal csökken a rovarpopuláció a földön, a méhfajok negyede eltűnt a 90-es évek óta, a monokulturális mezőgazdaság, a vegyszerek, az urbanizáció, de még az enyhe telek is a beporzók ellen dolgoznak.

A One Earth című tudományos lapban megjelent kutatás szerint az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a méhfajok száma a vadonban. Egy múzeumi adatokat, egyetemi kutatásokat és lakossági megfigyeléseket összegző nemzetközi adatbázis szerint a méhfajok negyede eltűnt az 1990-es évek óta.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a beporzó rovarokról nehéz akár tér-, akár időbeli részletes adatokat szerezni, az említett tanulmány viszont igyekezett térben és időben is nagy spektrumot lefedni múzeumi példányok, egyetemi adatok és más források segítségével.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja. Ez a megfigyelés részben a szakértők által gyűjtött adatokra, részben az állampolgárok megfigyeléseire támaszkodna. Most kezdődik az a szakasza a programnak, amely előkészíti azt, hogy ide megfigyelőnek lehessen jelentkezni, amint ez beindul, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz majd ennek népszerűsítésében.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában azt írják a rovarapokalipszisról, hogy

évente egy-két százalékkal csökken a rovarpopuláció.

Kovács-Hostyánszki Anikó aggasztónak tartja a tendenciát. Azt mondja, nehezen megjósolható, hogy mi történik ezen a téren mondjuk a következő száz évben, és nagyon meghatározó, hogy mit teszünk mi most a rovarok érdekében. Fontos, hogy életteret biztosítsunk a beporzó rovarok számára, a monokulturális termesztést, amelyben a szántóföldek kiszorítják a rovarok természetközeli élőhelyeit, a fasorokat, mezsgyéket, sövényeket, gyepterületeket, érdemes lenne átfordítani változatosabb tájképpé.

A másik sarkalatos pont a nagy mennyiségű vegyszerhasználat, mert ez is az egyik fő okozója a rovarpusztulásnak.

De nemcsak a mezőgazdaság dolgozik a rovarok ellen, figyelmeztet a kutató, hanem a globális klímaváltozás, ezzel együtt az egyre nagyobb urbanizáció is, hiszen visszaszorítja a természetes élőhelyeket, így a beporzókat is.

Az enyhe telek, amikor Magyarországon pillangót lehet látni január derekán vidáman röpködni a kertben, a méheknek nem tesznek jót. A tél nyugalmi időszak a rovaroknak, a kaptárban élő házi méhek ilyenkor igyekeznek magukat melegen tartani, a korábban felhalmozott, begyűjtött táplálékot élik fel. Ha enyhe az idő télen, nem tudnak olyan nyugalomban lenni, több energiát használnak fel, így tavasszal legyengültebbek lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Ürge-Vorsatz Diána: megnyílt az esély arra, hogy ne szálljanak el végleg a hőmérsékletek, de lett egy új gond

Az antalyai klímacsúccsal egy időben nyilatkozott az InfoRádiónak a klímakutató, szerinte sokat tettek a kormányok az utóbbi évtizedben, de nem szabad megállni, hátradőlni, tovább kell folytatni a kibocsátáscsökkentést és az energiamegtakarítást, utóbbinak viszont mintha akadálya lenne, hogy a klímaküzdelemhez sokat hozzátevő mesterséges intelligencia energiaközpontok rengeteget fogyasztanak, ami merőben új dilemma.

Ki veszi át az euró irányítását?

Az egyik a túlzott pénznyomtatás veszélyeire figyelmeztetett, a másik szerint a jegybankoknak néha bátrabban kell támogatniuk a gazdaságot. A holland Klaas Knot, vagy a spanyol Pablo Hernández de Cos lehet az Európai Központi Bank következő elnöke. A döntés nemcsak az euróövezet kamatainak jövőjét, hanem a forint árfolyamát és a magyar hitelek költségeit is befolyásolhatja. De vajon tényleg olyan nagy a különbség a két jelölt között, mint azt a hírnevük sugallja?
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.11. szerda, 18:00
Tálas Péter
a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Szétverte Trump a saját hátországát: kötélnek áll az elnök, vagy most jön még a nemulass?

Visszalendült a politikai inga az Egyesült Államokban, nem is kicsit. A Demokrata Párt kiütéssel győzött a múlt heti félidős választásokon, az országos szavazatarányban a Watergate-botrány utáni 1974-es választás óta nem látott különbséggel, 13 százalékponttal kerekedtek felül. A demokraták a képviselőház mellett hatalmas meglepetésre a szenátusban is kényelmes többségre tettek szert: ha Mississippit és Alaszkát is behúzzák, az eddigi 47 helyett akár 56 demokrata szenátor is ülhet a száz tagú felsőházban 2027-től. Az amerikai választók nem mérték szűken a Donald Trumpra kiszabott büntetést, a republikánusokat olyan évtizedek óta fennálló fellegváraikból is kiűzték, mint Texas, Kansas vagy Dél-Karolina. Az eredményt számos elemző az első felvonásnak tekinti a Trump-korszak hattyúdalában, de milyen kártyák lapulhatnak még az amerikai elnök kezében? A választási kudarc csak felbátoríthatja Trumpot a külpolitikában? Izraellel szakítás, Iránban pedig eszkaláció jöhet? A demokrata Kongresszus Ukrajna-pártibb irányba kormányozhatja az amerikai külpolitikát? A Portfolio külpolitikai podcastje, a Global Insight legfrissebb adásában Csizmazia Gábor Amerika-szakértővel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával elemeztük az előbbi kérdéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×