eur:
393.16
usd:
368.4
bux:
66115.42
2024. április 18. csütörtök Andrea, Ilma
Virágport gyűjtő méh egy virágzó körtefán a tavaszi melegben Nagykanizsa közelében 2020. március 15-én.
Nyitókép: Virágport gyűjtő méh egy virágzó körtefán a tavaszi melegben Nagykanizsa közelében 2020. március 15-én. MTI/Varga György

Méhvész: mit tehetünk a rovarapokalipszis ellen?

Évente 1-2 százalékkal csökken a rovarpopuláció a földön, a méhfajok negyede eltűnt a 90-es évek óta, a monokulturális mezőgazdaság, a vegyszerek, az urbanizáció, de még az enyhe telek is a beporzók ellen dolgoznak.

A One Earth című tudományos lapban megjelent kutatás szerint az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a méhfajok száma a vadonban. Egy múzeumi adatokat, egyetemi kutatásokat és lakossági megfigyeléseket összegző nemzetközi adatbázis szerint a méhfajok negyede eltűnt az 1990-es évek óta.

Kovács-Hostyánszki Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, hogy a beporzó rovarokról nehéz akár tér-, akár időbeli részletes adatokat szerezni, az említett tanulmány viszont igyekezett térben és időben is nagy spektrumot lefedni múzeumi példányok, egyetemi adatok és más források segítségével.

A szakember kiemelte, hogy 2018-tól az Európai Uniónak is van beporzó stratégiája, ennek fontos eleme, hogy Európa-szerte elinduljon a beporzó rovarok monitoringja. Ez a megfigyelés részben a szakértők által gyűjtött adatokra, részben az állampolgárok megfigyeléseire támaszkodna. Most kezdődik az a szakasza a programnak, amely előkészíti azt, hogy ide megfigyelőnek lehessen jelentkezni, amint ez beindul, az Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz majd ennek népszerűsítésében.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában azt írják a rovarapokalipszisról, hogy

évente egy-két százalékkal csökken a rovarpopuláció.

Kovács-Hostyánszki Anikó aggasztónak tartja a tendenciát. Azt mondja, nehezen megjósolható, hogy mi történik ezen a téren mondjuk a következő száz évben, és nagyon meghatározó, hogy mit teszünk mi most a rovarok érdekében. Fontos, hogy életteret biztosítsunk a beporzó rovarok számára, a monokulturális termesztést, amelyben a szántóföldek kiszorítják a rovarok természetközeli élőhelyeit, a fasorokat, mezsgyéket, sövényeket, gyepterületeket, érdemes lenne átfordítani változatosabb tájképpé.

A másik sarkalatos pont a nagy mennyiségű vegyszerhasználat, mert ez is az egyik fő okozója a rovarpusztulásnak.

De nemcsak a mezőgazdaság dolgozik a rovarok ellen, figyelmeztet a kutató, hanem a globális klímaváltozás, ezzel együtt az egyre nagyobb urbanizáció is, hiszen visszaszorítja a természetes élőhelyeket, így a beporzókat is.

Az enyhe telek, amikor Magyarországon pillangót lehet látni január derekán vidáman röpködni a kertben, a méheknek nem tesznek jót. A tél nyugalmi időszak a rovaroknak, a kaptárban élő házi méhek ilyenkor igyekeznek magukat melegen tartani, a korábban felhalmozott, begyűjtött táplálékot élik fel. Ha enyhe az idő télen, nem tudnak olyan nyugalomban lenni, több energiát használnak fel, így tavasszal legyengültebbek lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Vágujhelyi Ferenc az Arénában: mostantól azonnal fellép a NAV az önrevízióval visszaélők ellen

Az önrevízióval visszaélők csalárd gazdálkodása miatt versenyelőnyre tesznek szert a becsületes gazdálkodókkal szemben, és ezt nem tudjuk megengedni – mondta Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az szja-bevalllásokról, az eÁFA-rendszer előnyeiről, az idén kiemelten ellenőrzött területekről és arról is, hogy az adóhatósági büntetés miért hatékonyabb, mint a büntetőeljárási szankció.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.18. csütörtök, 18:00
Dobrev Klára
árnyék-miniszterelnök, a DK-MSZP-Párbeszéd EP listavezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×