A gyógyszerhiány nem magyar, de még csak nem is európai uniós sajátosság, hanem világjelenség – fogalmazott az InfoRádiónak Feller Antal –, ráadásul nem is az elmúlt hetekben–hónapokban, talán nem is az elmúlt években alakult ki, ezzel mindig is együtt kellett élnünk. Vagyis a magyarországi hiánycikkek száma nem nőtt jelentős mértékben az elmúlt időszakhoz képest, a koronavírus-járvány hatására sem, a pandémia elsősorban inkább gyártási, kapacitási, valamint szállításbeli problémákat okozott.

Köztudott, jegyezte meg a Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetségének elnöke,

a gyógyszeralapanyagok igen jelentős része a Távol-Keleten és Kínában készül.

Ezek hiánya pedig jellemzően két okra vezethető vissza:

• egyrészt, ha netán kiderül, hogy az alapanyag minősége kifogásolható – sajnos ezzel az utóbbi években többször is szembesülni kellett –,
• másrészt, ha hirtelen megnövekszik a kereslet, és a gyógyszergyártók nagyobb mennyiségeket rendelnek.

A gyógyszerhatóság hiánylistáján jelenleg több mint 1300 termék szerepel, ami gyakorlati szempontból nézve nem túlzottan sok, tekintve, hogy a termékek jelentős részéből van azonos hatóanyagot tartalmazó helyettesítő készítmény – hívta fel a figyelmet a szakember, aki ezt tartja a legfontosabbnak.

Ritkán, de természetesen előfordul olyan helyzet is, amikor a rendszeres forgalomban nincs elérhető helyettesítő készítmény, ilyen esetben azonban a hatóság, a gyógyszergyártó és a -nagykereskedők is szorosan együtt dolgoznak, hogy alternatív forrásokat kutassanak föl más európai vagy távolabbi országokban, hogy az OGYÉI engedélyével mielőbb beszerezhessék azokat.

Feller Antal ugyan egyetért azzal, hogy amennyiben a pandémia csitulni fog, a gyógyszerhiányos állapot is némiképp konszolidálódhat, azt

fontosabb kérdésnek tartja, hogy a járványból milyen tapasztalatok lesznek levonva.

Az egyik ilyen fontos kérdés, hogy megszűnik-e az az alapanyaggyártási kiszolgáltatottság, ugyanis ezek kétharmada a már említett Távol-Keleten készül. Kérdés tehát, hogy közelebb kerülnek-e Magyarországhoz, illetve Európához az alapanyaggyártási kapacitások. További kérdés, hogy az az integrációs szint, ami Covid-járvány kitörése előtt fennállt, miként fog változni az elkövetkezendő egy–két évben.

Szerinte Magyarországon minden adott az alapanyagok gyártására való felkészüléshez, hiszen az ország nagyon fejlett gyógyszergyárakkal, gyógyszeriparral rendelkezik. Ami a vakcinák esetében is kulcsfontosságú lenne, csökkentve a korábbi időszak kiszolgáltatottságát. Ahogyan Magyarországon, úgy az Európai Unió más országaiban is találkozni a kezdeményezéssel – tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!