eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Pesty László, a Székely Nemzeti Tanács petíciójának kampányfőnöke beszélget a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés támogatásáról szóló sajtótájékoztató előtt Ópusztaszeren 2020. augusztus 18-án. A magyar megmaradást szolgálná a nemzeti régiók létrejötte az Európai Unióban, ezért létérdek támogatni az erre irányuló aláírásgyűjtést - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Pesty László: kezdődhet a székely brand építése

A nyolcadik tagállamban, Szlovéniában is összegyűltek a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezéshez szükséges támogató aláírások – közölte az Írdalá.hu kampányfőnöke. Pesty László az InfoRádiónak azt mondta: emberi jogi kérdés, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, köztük a székelyek, meg tudják-e őrizni a nyelvüket és a kultúrájukat az Európai Unióban.

Összesen 76 hasonló kezdeményezésre került sor, azonban a székely petíció csak a hatodik, amely keretében sikerült összegyűjteni az egymillió aláírást, valamint hét uniós tagállamban teljesíteni a jogszabályban meghatározott limitet. Pesty László kampányfőnök az aktuális adatokat ismertetve az InfoRádiónak elmondta, vasárnapra virradóan éjszaka, elsősorban a katalán és baszk aláírásokkal meglett a spanyolországi elvárás, a hétfői napra pedig már Szlovénia is ki lett pipálva.

Pesty László emlékeztetett, a székely kezdeményezés

elsősorban emberjogi kérdés, hogy vajon a mintegy 50 millió embert számláló őshonos nemzeti kisebbségek képesek lesznek-e túlélni a következő évtizedekben is az EU-ban, megőrizve a nyelvüket.

A kampányfőnök azt is megjegyezte, az, hogy az említett 76 kezdeményezésből eddig csupán hat járt sikerrel, azt mutatja, hogy maga a jogintézmény úgy van kitalálva, hogy ne lehessen teljesíteni.

Pesty László felidézte, a szükséges egymillió aláírást már tavaly tavaszi, május 7-i első határidőre is sikerült túlteljesíteni, a hét országból pedig Magyarország mellett Románia és Szlovákia is megvolt. Ezt követően új stratégiával futottak neki a következő időszaknak, amihez anyagi, diplomáciai, valamint politikai támogatást is kaptak a magyar kormánytól, így november 7-re sikerült „behúzni” Horvátországot és Litvániát is. Karácsony előtt meglett Svédország, majd két éjszakával ezelőtt a spanyol tér, végül hétfőre a nyolcadik, Szlovénia is.

A végső határidőig hátralévő hat napban pedig nekifutnak Lettországnak, hogy végül az elvárt hét helyett kilenc ország eredménye kerülhessen a brüsszeli asztalra

– emelte ki Pesty László.

Hozzátette: február 7-én, vasárnap éjfélkor véget ér a kezdeményezés, majd kezdetét veszi egy hosszú lobbifolyamat, amely során nemzetközi jogászok, diplomaták és külpolitikusok fogják megvitatni, hogy mi is legyen a székely petíció sorsa, aminek keresztül kell majd mennie az Európai Parlamenten. Pesty László megjegyezte, ő maga körülbelül fél éve dolgozik azon, hogy Ankarától Moszkván át egészen Brüsszelig, foglalkozzanak a székelyek ügyével. Miközben

több évtizedes adósságának érzi a Kárpát-medence politikai életének, részint az erdélyinek, részint a magyarországinak, hogy nem épült a székely brand.

Ellenben világszerte ismert, hogy kik azok a katalánok, bretonok, a skótok vagy a walesiek, de akár a dél-tiroliak. „De ha valaki azt mondja Brüsszelben, hogy Szekler (németül és angolul székely)? Az emberek néznek, mint borjú az új kapura.”

Ezért a következő 8-10 évben sort kell keríteni a nemzeti közösségnek a brandépítése, aminek az első egy–két éve lobbizás lesz Brüsszelben, hogy igenis, ezt a törvénymódosítást, több, nálunk nagyobb és erősebb nemzet segítségével áttoljuk – hangsúlyozta Pesty László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×