Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.34
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Szeletelt ponty egy pécsi halszaküzletben 2018. december 21-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Még mindig nem barátkoztunk meg a hal ízével

Bár túlnyomó többségében ismerik a heti egyszeri halfogyasztás ajánlását, mégis jóval ritkábban esznek halat a magyarok egy friss felmérés szerint. Tanulnunk kell még a hal ízének élvezete mellett azt is, milyen sokféle módon süthető, főzhető belőle étel.

A magyarok fogyasztják a legkevesebb halat az uniós országok lakosai közül: mindössze évi 6,7 kilogrammnyi fogy belőle fejenként a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) felmérése szerint, szemben a 24,5 kilogrammos uniós átlaggal.

"A tradicionális magyar konyha elsősorban a húsokra helyezi a hangsúlyt, talán kevésbé vagyunk magabiztosak a halak elkészítésében" – mondta el az InfoRádiónak Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint kevésbé barátkoztunk meg a hal ízével, egy jelentős réteg számára pedig ez a legfontosabb szempont. "Tíz emberből heten-nyolcan választanak ízlésük szerint" – mondta Szűcs Zsuzsanna.

A magyar ajánlás heti rendszerességgel javasolja hal fogyasztását, amiről a felmérés szerint alapvetően tudunk is, mégsem követjük. Van ugyanakkor egy lassan, de biztosan növekvő fogyasztói réteg, amely ügyel az egészségtudatos étkezésre.

Tízből hárman mondták azt, hogy próbálnak több halat enni, mint eddig tették.

A halhús kitűnő minőségű, jól hasznosuló fehérjeforrás, amely testünk regenerációjában fontos. Az olajos húsú halak omega-3 zsírsavakban is gazdagok, így szívünknek és ereinknek tesznek jót gyulladáscsökkentő hatásuk mellett. A hangulati zavarok javításán is segíthet a halétel, mely kalcium- és foszfortartalma miatt is értékes táplálék.

A kutatásból kiderült: érdemes már kisgyermekkorban bevezetni a halfogyasztást, illetve fontos lenne túllépni a rántott hal és a halászlé dimenzióján. Grillezett, sütött vagy párolt halat ugyanis csak a megkérdezettek ötöde eszik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×