eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója (b) beszédet mond a Mathias Corvinus Collegiumban tartott sajtótájékoztatón, mellette Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnöke, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (k) és Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Média Iskolájának vezetője (j) a főváros I. kerületében 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Kiterjeszti tehetséggondozó tevékenységét a Mathias Corvinus Collegium

Az egész Kárpát-medencére kiterjeszti tehetséggondozó tevékenységét a Mathias Corvinus Collegium (MCC), mondta az InfoRádiónak az intézmény főigazgatója. Szalai Zoltán hozzátette, hogy megújuló egyetemi programjuk oktatói gárdájába is számos neves szakembert igazoltak.

A több mint 25 éve működő Mathias Corvinus Collegium képzésének célja, hogy tíz éves kortól az egyetem végéig, és az alumni rendszeren keresztül még azon túl is tehetséges fiatalokat támogassanak és képezzenek, akik a nemzet iránt elkötelezett, jövőbeni vezető réteget tudnak majd alkotni, fogalmazott az InfoRádiónak Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.

A magyar Országgyűlés ennek a munkának az eredményességét ismerte el, amikor

az MCC-t választotta az egységes szakmai elvek mentén működő Kárpát-medencei tehetséggondozás jövőbeni bázisául.

Ehhez erőforrást is biztosított: a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényállományának 10–10 százalékát a Mathias Corvinus Collegium kezelésébe adta, tette hozzá a főigazgató. „Az ebből származó osztalékjövedelem az, amiből a programunk folyamatosan, tervezhetően és kiszámíthatóan az elkövetkezendő évtizedekben fog tudni működni”.

Szalai Zoltán elmondta, a Mathias Corvinus Collegium a támogatásnak köszönhetően

területileg és szervezetileg is bővül a következő években.

„Jelenleg az egyetemi program bentlakásos módon, Budapesten működik. Ezt az elkövetkezendő években szeretnénk folyamatosan bővíteni, és így Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Kolozsvár vagy Győr is be fog tudni kapcsolódni a munkánkba. Ország- és Kárpát-medence-szerte szeretnénk oktatási központokat létrehozni, eljutva minden megyeszékhelyre, illetve a Felvidékre, Erdélybe, a Kárpátaljára és a Délvidékre” – ismertette.

A főigazgató arról is beszélt, hogy a Mathias Corvinus Collegium most megújuló egyetemi szekciójának

oktatói gárdájába is számos neves szakembert tudtak leigazolni.

„A programunk különböző szakterületeken zajlik: jog, nemzetközi kapcsolatok, közgazdaságtan, társadalomtudományok, média és pszichológia – sorolta. – Valamint van egy vezetőképző programunk. Eddig az volt a szokás, és úgy működtünk, hogy meghívtunk különböző előadókat, mostantól azonban főállású oktatók fognak oktatni a Mathias Corvinus Collegiumban, így Szepesi Balázs vette át a közgazdaságtani iskola irányítását, Gallai Sándor a társadalomtudományi, míg Boris Kálnoky a médiáét, vagy éppen a vezetőképző akadémiánkat a bestsellerszerző és több neves külföldi egyetemen végzett Porkoláb Imre fogja vezetni” – emelte ki.

Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium különböző korosztályi szintjein összesen kétezer diák tanul. 550 általános iskolás, 1200 középiskolás és közel 200 egyetemista. Ezeken kívül pedig számos egyéb közéleti képzést nyújtó, vagy roma fiatalok számára felzárkózást segítő programot is végeznek, amelyekben a tömegképzés helyett az egyéni oktatásra fókuszálnak. „Ezt a számot szeretnénk folyamatosan növelni, hogy pár éven belül több mint 10 ezer hallgatóval foglalkozzunk” – mondta Szalai Zoltán, hozzátéve, bár most szeptemberben a megújult képzéseken a rendes ütem szerint lezárult felvételiken bejutott hallgatók vehetnek részt, január–februárban a középiskolások, jövő év májusában pedig az egyetemi képzésben résztvevők is jelentkezhetnek a Mathias Corvinus Collegium megújult programjaira.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×