Szlávik János az interjúban emlékeztetett, az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett a naponta észlelt fertőzöttek száma. Európai viszonylatban ez még nem magas szám, viszont a tendenciát nem lehet figyelmen kívül hagyni – tette hozzá, kiemelve: ráadásul az esetek több mint 90 százaléka hatvan év alatti korosztályból kerül ki, tehát

most nem idős emberek betegednek meg, mint tavasszal.

Szerinte ez egyrészt jó, hiszen a fiataloknál enyhébb a betegség lefolyása. Járványügyileg viszont rossz, mert ők sokkal többet tartják a kapcsolatot másokkal, iskolába járnak, dolgoznak, közösségi életet élnek. Azaz, a járvány fenntartásában jóval nagyobb szerepet vállalnak, mint az idősek.

A fertőzés alakulásának előrejelzését illetően elmondta, több ország alkalmazza a szennyvíz vizsgálatát. Hiszen, ha a mintákban megemelkedik a koronavírus genetikai állománya, akkor következtetni lehet arra, hogy a következő egy-két hétben nagyobb járvány várható. Magyarországon az összes régióban alacsony ez a szint, tehát egyelőre nem látszik emelkedés, de ez a módszer általában csak egy-két hétre előre jelez – ismételte meg.

Influenza

Az infektológus főorvos kérdésre válaszolva arra is kitért, a világ déli féltekéjén most lett vége az influenzaszezonnak, tehát a koronavírussal egyszerre zajlott. Az ausztrál kutatók pedig azt ajánlják, az északi féltekén, közelítve a télhez, mindenki oltassa be magát. Szerinte fontos, hogy

legalább a rizikófaktorosok kapják meg a hagyományos influenza elleni vakcinát.

Hiszen így panaszok esetén – nagy valószínűséggel – jól el lehet majd különíteni őket. Ezért az idős, krónikus betegeknek, csecsemőknek különösen ajánlja az oltást, mert az nagyon nagy segítséget jelent a diagnosztikában, tekintve, hogy a két betegség kezdeti tünetei, a láz, a köhögés, az izom- és ízületi fájdalom igen hasonlatos.

Szlávik János azt is hangsúlyozta, jelek szerint a koronavírus egyáltalán nem reagál a hőmérséklet-változásokra, és ha csak ezen múlik, akkor egész évben velünk lehet.

Kötelezővé válhat?

A főorvos nem lát arra esélyt, hogy kötelezővé válhat a jövőben Magyarországon egy esetleges SARS-CoV-2 vírus elleni oltás, tekintve, hogy az influenza elleni sem az. Úgy gondolja, ha majd az emberek meglátják, ez a védőoltás mennyire hasznos, milyen mellékhatásai vannak, akkor el tudják dönteni, beadatják-e. Ugyanakkor hangsúlyozta: a koronavírus esetében

a lakosság 50–60 százalékának beoltásával már meg lehetne akadályozni a nagyobb járványt.

Miután pedig azon az állásponton van, hogy a tudomány képes arra, hogy hatékony védőoltás hozzon létre, súlyos mellékhatások nélkül, reményei szerint nem az oltásellenesekre és az összeesküvéselmélet-gyártókra hallgat majd a többség, emlékeztetve, hogy védőoltásokkal több mint húsz komoly betegséget lehet megelőzni.

És a sorrend?

Szlávik János végezetül arról is beszélt, hatékony védőoltáshoz elsőként a veszélyeztetett csoportba tartozók és az egészségügyben dolgozók juthatnának, ide értve a működést biztosító rendvédelmi szervek tagjait, a közfeladatot ellátó személyeket. Ezt követően

bárki megkaphatja, de azt, hogy ingyenesen vagy nem, előre nem tudjuk megmondani

– tette hozzá.

Azonban az előzetes számítások szerint, ha most rendelkezésre állna, akkor az ára ezer és ötezer forint között lenne, ami nem túl nagy összeg, még abban az esetben sem, ha kétszer kell beadni. Az arra vonatkozó kutatásoknak, hogy évente kell-e majd ismételni, vagy hosszú ideig védettséget ad, viszont csak jövő tavaszra lehetnek eredményei – fogalmazott.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!