eur:
406.65
usd:
377.69
bux:
76514.2
2024. november 8. péntek Zsombor
Az első budapesti mobilitási pont megnyitója a Szent Gellért téren 2019. május 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Bővültek a budapestiek közlekedési lehetőségei

Négy fővárosi helyszínen alakítottak ki kísérleti mobilitási pontot, amelyek a környezetkímélő, mikromobilitási eszközök használatához, és a hagyományos közlekedési módok kiegészítéséhez nyújtanak tesztkörnyezetet. Ezzel újabb fontos mérföldkőhöz érkezett nemzetközi Cities-4-People projekt.

A mobilitási pontok olyan helyszínek, ahol kerékpárkölcsönző, elektromos roller-, és robogómegosztó, valamint autómegosztó-rendszerek szolgáltatásait vehetik igénybe a fővárosban közlekedők. Ezek a mikromobilitási eszközök környezetkímélő formában nyújtanak segítséget jellemzően rövid távú utazásokhoz, a saját autó használatát helyettesítve.

A hálózat létrehozásának a környezetvédelmi szempontok mellett az is célja, hogy kiegészítse a hagyományos közlekedési eszközöket, azaz lehetőséget biztosítson a különböző közlekedési módok kombinálására és az ezzel kapcsolatos tapasztalatszerzésre.

A Fővárosi Közgyűlés és az Újbudai Önkormányzat jóváhagyásával 4 újbudai helyszínen alakítottak ki kísérleti mobilitási pontot:

  • a Szent Gellért téren,
  • az Egry József utcában,
  • a Magyar tudósok körútján, és
  • az Infopark villamos megállónál.

Ezeken a helyszíneken folyamatos méréseket végeznek a projekt szakemberei, amivel pótolhatatlan segítséget nyújtanak a budapesti közösségi közlekedési szolgáltatási csomag fejlesztéséhez – fogalmaz a BKK közleménye. A hálózat tesztidőszakának tavaszi indítását a koronavírus-járvány jelentősen hátráltatta, azonban az őszi időszak értékes eredményekkel, tapasztalatokkal szolgálhat, jegyzik meg.

A hálózat átadásán részt vett dr. Dorosz Dávid Klímavédelmi és Fejlesztési főpolgármester-helyettes, aki nyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy

a mobilitási pontok XXI. századi megoldást jelentenek,

mivel a parkoló autók számának növelése nélkül bővítik az emberek közlekedési lehetőségeit. A főváros vezetése ezzel is javítani szeretné a budapestiek életminőségét.

Az adatalapú döntéshozatal szempontjából elengedhetetlen az adatok gyűjtése és a felhasználói vélemények megismerése – mondta az eseményen Kerpel-Fronius Gábor. Az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes szerint a Cities-4-People projekt jó példa arra, amikor egy városvezetés úgy próbál ki új intézkedéseket, hogy kérdez arról, és visszacsatolja a beérkező véleményeket. A városvezető hozzátette azt is, hogy a folyamat célja, hogy Budapest fenntarthatóbbá és élhetőbbé váljon.

Kerényi László Sándor, a BKK Stratégia és innováció igazgatója arról tájékoztatta az esemény résztvevőit, hogy a projekt részeként a Duna-partok mobilitási kihívásaira a főváros a BKK és a KTI közösen gyűjtötték a megoldási lehetőségeket a lakossággal. „A Cities-4-People remek lehetőséget teremtett a megosztott mobilitási szolgáltatókkal való partnerség megteremtésére, ami egy hosszú távú folyamatos együttműködés alapja lehet. A mobilitási pontokkal az is célja a fővárosnak és a BKK-nak, hogy a megosztott mobilitási eszközök számára rendezett tárolási területet alakítsanak ki” – tette hozzá a BKK igazgatója.

A projektről

A Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Közlekedési Központ és a Közlekedéstudományi Intézet partnerként vesznek részt a 2017-ben indult 3 éves, Európai Unió Horizont 2020 keretprogramja által finanszírozott Cities-4-People, Városok az emberekért című kutatás-fejlesztési-innovációs projektben. A projekt célja, hogy

közösségi tervezésen keresztül emberközpontú közlekedési fejlesztéseket támogasson

a városi közlekedésben érintett szereplők (pl. lakosság, szállítmányozók) igényeinek figyelembevételével. A projekt 5 európai város (Trikala, Hamburg, Oxford, Isztambul – Üsküdar, és Budapest) helyi, kerületi (neighbourhood) szintű közlekedéssel kapcsolatos kihívását kívánja megoldani tesztbeavatkozások tervezésével, megvalósításával és értékelésével. A projekt budapesti célterülete a Duna-part Margit híd és Műegyetem rakpart közötti budai szakasza.

Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×