„Összeszámolni is nehéz, annyi kormányzati év van mögöttünk” – így kezdte május 29-i szokásos rádióinterjúját a miniszterelnök, aki a magyar demokratikus politika történetében is

egyedülálló módon, egybefüggően kormányoz 10 éve, és ezen kívül is volt már egy négyéves parlamenti ciklusa 1998 és 2002 között.

Orbán Viktor a 30 évvel ezelőtti rendszerváltásról azt mondta: 1990-ben nem sikerült olyan változást elérni, amely meg tudta volna újítani az országot. Szavai szerint 20 éven keresztül

hol a jövő, hol a múlt nyert,

ráadásul a régi alkotmány volt hatályban. Azt az alaptörvényt egyébként 1989-ben – többek között a Fidesz vezetőinek részvételével – jelentősen megújították a demokratikus berendezkedésnek megfelelően.

„Örömmel jelentem, hogy a mai oxigénpalack nélküli csúcstámadás sikerült. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt a magyar parlamenti mandátumok 68 százalékát szerezte meg” – értékelte a 2010-es választások eredményét Orbán Viktor a Vörösmarty téren, 2010. április 25-én.

2010. április 11-én, majd a két héttel azutáni második fordulóban a Fidesz–KDNP fölényes győzelmet aratott.

„A jövőnek nyernie kell, ez volt az én elképzelésem – fogalmazott a Kossuth rádióban péntek reggel Orbán Viktor. – Megvolt a kétharmad, megalkottuk az új alkotmányt, amiben Schmitt Pál elnök úrnak elévülhetetlen érdemei vannak, ő az alkotmányozó elnökünk. A parlament megszövegezte az alkotmányt, az elnök úr ezt aláírta, kihirdettük – idézte fel a miniszterelnök. – Csináltunk egy nemzeti konzultációt erről a kérdésről, ez volt az első. Fantasztikus élmény volt.

Az alkotmányban benne van, amit az emberek többsége akkor gondolt, és azt mondtuk, »rendben van, ezentúl a jövővel kell foglalkozni«.”

2010 előtt Orbán Viktor politikai kormányzásról beszélt, de új alkotmány megalkotásáról nem. Bár a választási kampányban leginkább az ellenzék részéről felvetődött, hogy egy kétharmados parlamenti többség már új alkotmányt is képes alkotni. Ez meg is történt, igaz csak a kormánypártok támogatásával. Schmitt Pál mindössze 2 évig volt államfő. A HVG által nyilvánosságra hozott plagizált diplomamunkája miatt lemondott.

A miniszterelnök a mostani rádióinterjújában emlékeztetett arra, hogy első kormányzati ciklusakor, 1998-ban, illetve a második elején, 2010-ben is válságos időszak volt. Előbbinél ugyan a Bokros-csomag, majd 2010 előtt a Bajnai-kormány már tett jelentős megszorító intézkedéseket ezek leküzdésére.

„Válságkezelési programot kellett hirdetni, amit végig kellett csinálni.

Ez nem elméleti kérdés, hanem gyakorlati. Ezért kaptunk kétharmadot”

– fogalmazott Orbán Viktor. Hangslyozta, ő maga másképp gondolta a válságkezelést, mint a szocialisták. Mint fogalmazott: Matolcsy György lebillentette a koronát a liberális gazdaságpolitikáról.

„Végső célként azt szeretném, ha minden magyar úgy érezné, hogy összetartozunk, egy nemzet vagyunk.

Ez egy nagy nemzet, ezért büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk.

Ha ez megvan, a többi majd menni fog” – tette hozzá a miniszterelnök.

2014 előtt hangsúlyos volt a rezsicsökkentés, majd a közműszolgáltatók állami kézbe kerülése, míg 2015 és 2018 között a menekültválság és Soros György személye volt a politikai kommunikáció középpontjában.

Mindkét választásnál, 2014-ben és 2018-ban kétharmados győzelmet aratott a Fidesz–KDNP, bár a választási rendszer időközben megváltozott. De ettől függetlenül is meggyőző fölénnyel nyertek. És ez elmondható a pártszövetség szempontjából is:

az elmúlt 10 év összes önkormányzati és európai parlamenti választását megnyerték.

Az elmúlt 10 évben az Orbán-kormányok több nemzeti konzultációt is tartottak. A koronavírus-járvány előtt is bejelentettek egyet Gyöngyöspata, illetve a fogvatartottak kártérítése ügyében. Az elmúlt hónapok azonban ezt felülírták. A miniszterelnök pénteken már egy újabbat is bejelentett. Orbán Viktor az év elején arról beszélt, hogy a folyamatos választási megmérettetések után a politikai kampányok háttérbe szorulhatnak 2022-ig, ellenben a konzultációk folytatását már akkor kilátásba helyezte.