Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
330.79
bux:
146481.62
2026. november 16. hétfő Ödön
Nyitókép: pixabay

Hetvenéves Nagy-Budapest

1950. január elsején jött létre Nagy-Budapest, miután a fővároshoz csatoltak 7, addig önálló várost és 16 nagyközséget. Az előterjesztést, amely alapján a főváros a mai határai között létezik, Budapest Főváros Levéltárában őrzik.

A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag Preisich Gábor építész Nagy-Budapest határai című előterjesztését fogadták el 1949. április 5-én, annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni - írta közleményében a levéltár.

A környező településeket az Országgyűlés 1949. december 20-án megszavazott 1949. évi 26. törvénye alapján csatolták Budapesthez.

Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr vagy Rákospalota.

A főváros területe ezzel több mint kétszeresére, 207-ről 525 négyzetkilométerre nőtt, "Kis-Budapest" 1 millió 058 ezres népességét pedig 531 ezerrel lakossal gyarapította a "második városegyesítés".
Kogutowicz Manó Budapest-térképe, 1908 (forrás: Wikipédia/Kogutowicz Manó/Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatéka)
Kogutowicz Manó Budapest-térképe, 1908 (forrás: Wikipédia/Kogutowicz Manó/Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatéka)
Budapest új kerületei (forrás: tanulmány, Budapest kerületeinek változásai -
Budapest új kerületei (forrás: Gergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai - pdf, OSZK)

A levéltár közleményében felidézték, hogy a javaslat elkészítésénél több szempontot vettek figyelembe. Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki. A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és nem engedték volna nagy lakótelepek - később megvalósult - telepítését a városhatár közelébe.

"Téves az a napjainkban is újra és újra felmerülő közhiedelem, hogy Nagy-Budapestet Rákosiék megalomániája miatt hozták létre olyan területek becsatolásával, amelyek arra még nem voltak érettek.

Preisich Gábor javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg. Nagy-Budapest kialakítására már az 1940-es évek elején készültek tervek a Magyary Zoltán által vezetett Magyar Közigazgatás-tudományi Intézetben, valamint ezeket az elképzeléseket tartalmazta Nagy-Budapest 1948-ra elkészült, de Rákosiék által akkor elvetett általános rendezési terve is. A probléma nem a városhatár kiterjesztése volt, hanem a belső kerületeket és a becsatolt településeket teljesen uniformizáltan kezelő igazgatási konstrukció és a pártállam által irányított utasításos tervgazdaság intézményi környezete" - áll a közleményben.

Címlapról ajánljuk
„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

„A Kisvakond- és a Mészáros-frakció tagjainak itt az idő, hogy elkullogjanak” – Magyar Péter napirend előtt az Országgyűlésben

Lemondásra szólította fel a Seszták-ügy, az elásott pénz megtalálása után a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjait Magyar Péter miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Napirend előtti felszólalásában hosszan sorolta az ügy tanulságait. A parlament ezen a héten a 2027-es költségvetést tárgyalja három napon át.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Elárulta a Pénzügyminisztérium államtitkára, mikor lehet hivatalos magyar euróbevezetési céldátum

Elárulta a Pénzügyminisztérium államtitkára, mikor lehet hivatalos magyar euróbevezetési céldátum

Olyan időpontot szeretne kijelölni a kormány az ERM-II. árfolyamrendszerbe való belépésre és az euró bevezetésére, amit tartani tud. Akkor fog ilyen hivatalos céldátumot közzétenni, ha ezt már biztosan tudjuk vállalni – mondta egy hétfői konferencián Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államtitkára. A szakember szerint a felelős és tudatos gazdaságpolitika már önmagában elvezet a csatlakozási feltételek teljesítéséhez, Magyarországnak már ahhoz is a GSP 3 százalékra környékére kell leszorítania a költségvetési hiányt, hogy megálljon az államadósság emelkedése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×