Az iparűzési adót elsődlegesen a helyi tömegközlekedés finanszírozására kell fordítaniuk az önkormányzatoknak, és ezt a jövőben törvénybe is foglalják – jelentette be kedden a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, Tuzson Bence.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint

a jogszabálytervezetet nehéz másként értelmezni, mint hogy Budapestnek szól.

Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy ez nem jelentős változás a mostani jogszabályi helyzethez képest.

Budapest legfontosabb bevétele az iparűzési adó, és szinte teljes mértékben a közösségi közlekedésre fordítja – emelte ki. A főpolgármester jelezte, szomorúan tapasztalja, hogy az utóbbi években csökkent a kormányzati hozzájárulás a közösségi közlekedéshez, nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is.

Ez azért veszélyes, mert sok olyan ember is használja a helyi közlekedést, aki nem az adott városban lakik, nem ott fizeti az adót, a jegybevételek pedig nem fedezik a kiadásokat – fejtette ki.

A főpolgármester a múlt heti kormányülésen azt javasolta, hogy egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban az utasok, az állam és a főváros fizesse a közösségi közlekedést, ám ezzel nem lett népszerű.

Szerinte a felvetett javaslat rossz irányba mutat, mert

ha a városok a közlekedésre fordítják az iparűzési adót, akkor más, kötelező állami feladatot nem tudnak ellátni.

Karácsony Gergely azt mondta: az állam egyre inkább kivonult a közösségi közlekedésből, és most ezt akarják jogilag körbebástyázni. A felvetésben kommunikációs fordulatot lát, de bízik benne, hogy más ügyekben egyezségre jutnak a kormányzattal.

Ez a gyakorlat

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke is egyetértett azzal, hogy nem hoz jelentős változást a települések életében a kormány iparűzési adót érintő törvénytervezete.

„A költségvetési törvény önkormányzati alfejezetén belül hoznának létre egy külön törvényt arra vonatkozóan, hogy a beszámítás rendszerében a legelső dolog az lesz, hogy a közösségi közlekedést kell finanszírozni: nem a helyközit, hanem a helyit” - fejtette ki.

Schmidt Jenő úgy látja:

a tervezet 30 nagyvárost érintene,

ahol jelenleg is ez a gyakorlat. Az államtól nagyjából 1,5 milliárd forintos támogatást kaptak erre a célra a városok Budapesten kívül, a pénz többségét ugyanis a főváros vitte el.

Az iparűzési adóból származó bevételből jelentős részt kell visszafordítani különböző más kötelező feladatok ellátására, például hivatali működtetésre, óvodai, bölcsődei költségekre, településüzemeltetésre – tette hozzá.