eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Fiatalok a 26. Sziget fesztivál zárónapján az óbudai Hajógyári-szigeten 2018. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton

Sziget: olyanért kaptak bírságot, amit most törvény ír elő

A Sziget Fesztivál épp egy olyan beléptetési rendszer miatt kapott harmincmillió forintos adatvédelmi bírságot az elmúlt hónapban, mint amilyet a törvény most kötelezővé tenne a számára. Ezt a rendezvényt szervező cég vezetője mondta az InfoRádiónak.

A fideszes Gulyás Gergely és Kocsis Máté, valamint a KDNP-s Nacsa Lőrinc nyújtotta be az Országgyűlésnek azt a törvénymódosítási javaslatot, ami a zenei fesztiválok szervezőit – az indoklás szerint a biztonság érdekében - a látogatók személyes adatainak rögzítésére, vagyis a név, a személyi okmányt kiállító állam és a fotó 90 napig történő tárolására kötelezné.

Ezeket csak a rendőrség, a TEK, a NAV, az ügyészség és a bíróság kaphatná meg írásos kérés alapján. Nyitrai Zsolt és Halász János azzal egészítette ki az indítványt, hogy

a törvény csak azokra tömegrendezvényekre vonatkozna, amelyekre 25 ezernél több belépőjegyet adnak el.

Nyitrai Zsolt a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a módszer a labdarúgó mérkőzések esetében már bevált, és a zenei fesztiváloknál is a terrorcselekmények megelőzése, illetve a körözött személyek elfogása a célja.

A kormány támogatta az előterjesztést, az ellenzék azonban aggályosnak tartja. A Jobbik szerint a javaslatnak üzletszaga van, és az új szabályok nagyon lelassítanák a bejutást a koncertekre. Az MSZP viszont attól tart, hogy a rögíztett adatokat összekapcsolnák más állami adatbázisokkal.

A pénteken elfogadott módosítás a kihirdetést követő tizenötödik napon lép hatályba, de az elfogadott jogszabály tartalmaz egy átmeneti rendelkezést:

ha az adatrögzítési kötelezettség teljesítése a szervezőnek aránytalan nehézséggel vagy költséggel jár, akkor 2019 végéig mentesül alóla.

Mit tesznek a szervezők?

A Sziget Fesztivál épp egy olyan beléptetési rendszer miatt kapott harmincmillió forintos adatvédelmi bírságot, mint amilyet ez a törvény most kötelezővé tenne a számára - fogalmazott a rendezvényt szervező cég vezetője.

Három évvel ezelőtt a könnyűzenei szakmát is elérte a terrorhullám – emlékeztetett Kádár Tamás a 2015-ös párizsi vérengzésre, amikor támadássorozat érte a Bataclan koncerttermét is. A Sziget ezt követőn vezette be saját szakállára – a fesztiválozók biztonsága érdekében – az úgynevezett "check in" rendszert, a belépők azonosítását, ismertette a fesztivál főszervezője.

A Sziget a "check in"-t egyfajta visszatartó erőnek szánta,

a tények pedig azt mutatják, jegyezte meg Kádár Tamás, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és lényegesen kevesebb lett a kisebb bűncselekmények száma.

Az adatvédelmi hatóság ezt a rendszert vizsgálta a 2017-es, 2018-as évre vonatkozóan, és úgy ítélték meg, hogy a kinyert adatoknak a mennyisége nincs arányban azzal a veszéllyel, amit ezzel kezelni próbálnak, magyarázta a fesztivált szervező cég ügyvezetője. A Sziget Zrt.-t pedig

30 millió forint bírság megfizetésére kötelezték,

párhuzamosan pedig eltiltották a "check in" használatától.

Kádár Tamás azt mondta, furcsa helyzetben érzik magukat, mert most azt várják, hogy életbe lépjen az a törvény, amely ismét lehetővé tenné számukra ennek a rendszernek az üzemeltetését.

A Sziget szervezőinek megítélése szerint a 25 ezres létszámot jelentő határvonalat nem az összes eladott jegyre értve, hanem a napi belépők számára vonatkozóan kellett volna meghúznia a hatóságnak. Ezt a véleményüket a fesztiválszövetség, illetve a törvényalkotók irányába is megfogalmazták, tette hozzá.

Maga a rendszer üzemeltetése egyébként nem annyira drága, nem szükségszerű, hogy az ehhez kapcsolódó eszközöket megvásárolja egy fesztiválszervező, lehet bérelni is, viszont a másik oldalon egy

nagyon komoly biztonsági rést tud betömni,

emelte ki Kádár Tamás, aki szerint maga a "check in" része a beléptetési folyamatnak csak pár másodpercig tart. Az elmúlt három év tapasztalata – VOLT Fesztivál, Balaton Sound, Sziget Fesztivál – pedig azt mutatja, a rendszer nem riasztja el a fesztiválozókat.

Kádár Tamás fontosnak tartott kiemelni, hogy

a fesztiválszervező a rendszeren keresztül nem jut birtokában és nem is használ olyan adatokat,

amelyekre nem jogosult. "Ez eddig sem volt így. Tárolni kell az adatokat, de mi ezek alapján nem küldhetünk ki e-maileket, vagy használhatjuk. Akkor kell kiadunk, hogyha valamilyen hatóság kéri" – emelte ki.

Az EFOTT-on jelenleg nem működik hasonló beléptető rendszer, így annak kiépítése komoly költségeket ró majd a szervezőkre – mondta Maszlavér Gábor igazgató. Kiemelte: abban bízik, hogy a költségekkel járó bevezetéshez kaphatnak segítséget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×