eur:
401.69
usd:
370.76
bux:
0
2025. március 31. hétfő Árpád
Fekete gólya (Ciconia nigra) halat fog a Tiszában a Bács-Kiskun megyei Tiszaalpár határában 2018. április 15-én. A fekete gólya Magyarországon fokozottan védett madár, eszmei értéke ötszázezer forint.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Szigorúan védett terület mellett tartottak agyaggalamb-lövészetet

Ezzel köszöntötték a strandszezon kezdetét Tiszafüreden; ólom és más rákkeltő anyagok is a Tiszába kerülhettek.

Ólommal és rákkeltő anyagokkal lőttek a védett Holt-Tiszába agyaggalamblövészek - írja a Népszava.

Ismert, négynapos fesztivál nyitotta meg a tiszafüredi strandszezon a múlt hét végén, a programok között agyaggalamb-lövészet is szerepelt. Fura mód ennek helyszíne egy Natura 2000-es terület volt, a szigorúan védett RAMSARI övezettől légvonalban alig háromszáz méterre, a fészkelőmadarak tőszomszédságában.

A lapnak Kiss Balázs helyi természetvédő, a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság alapító elnöke érthetetlennek nevezte, miért éppen lövészetet szerveznek oda, ahol egyébként az élővilág, a fák, a madarak, a víz a fő vonzerő akár a turisták, akár a helyiek számára.

A tiszafüredi önkormányzat azt nyilatkozta, nem ők szervezték az eseményt,

a megadott felelősök viszont nem válaszoltak a lap kérdéseire egyelőre. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság sem reagált, csak annyit, hogy ők nem illetékesek, s hozzájuk nem érkezett olyan bejelentés, amely a rendezvénnyel után vízminőségi környezeti-kárelhárítási fokozat elrendelését tette volna szükségessé.

Az egyik szervező nem hivatalosan, háttérinformációként annyit mondott, hogy

minden engedélyük megvolt a lövészethez, a helyszínt is biztosították, s a rendőrök is többször ellenőrizték a programot.

Szerinte a szabadstrandnak egy olyan területéről van szó, amely egyébként is zajos és forgalmas – például a motorcsónakok is itt járnak a főszezonon kívül, így a madarak megszokták a nagyobb hanghatást. A töltényhüvelyeket a lövések után összeszedték, de biztos benne, hogy nem ólomtartalmú sörétek voltak a hüvelyben, s szavai szerint a holtágba pottyanó korongdarabok is elbomlanak.

Erre fel Kiss Balázs a helyszínen, az egyik stégből kikapirgált néhány beragadt sörétdarabot, s a korongmaradékokból is összegyűjtött párat. Utánajárt: a sörétek nem a környezetbarátabb, viszont kétszer annyiba kerülő acélból készültek, hanem bizony ólomból, a korongok pedig a gyártó honlapja szerint épp nem a lebomló fajtából valók.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 08:26
×
×
×
×