eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Általános választójogért küzdenek a magyar értelmi fogyatékosok

Ausztria, Szlovákia és Csehország már komoly lépéseket tett az ügyért, Magyarországon 60 ezer érintett közül sokaknak nincs meg a lehetőség szavazni, pedig foglalkoznak a kérdéssel és szeretnének is voksolni.

Budapesten tartotta éves tanácskozását a hétvégén az Inclusion Europe, a szervezet, amely a értelmi fogyatékossággal élő emberek és családjaik érdekvédelmét látja el Európában, 74 tagszervezetet tömörít 39 országból. A tanácskozás kiemelt témája a választójog kérdése volt, hogy minél több európai fogyatékkal élő ember kaphasson szavazati jogot.

Jelenleg tíz uniós tagállamban van választójoguk a gondnokság alatt álló, értelmi fogyatékossággal élő embereknek, tizenegyben, köztük Magyarországon a bíróság vagy a gondnok dönt arról, hogy az érintett ember szavazhat-e, hat tagállamban pedig a gondnokság alá helyezéssel automatikusan elvesztik ezt a jogot az érintettek - mondta az InfoRádiónak az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségége, az ÉFOÉSZ elnöke.

"Magyarországon hatvanezer ember van, aki kizáró gondnokság alatt él, az ő 60 százalékuk értelmi fogyatékossággal érintett, nekik van elvéve a szavazati joguk.

Közben például Ausztriában mindenkinek van szavazati joga, Szlovákiában is. Négy évvel ezelőtt, Csehországban az EP-választást egy Down-szindrómás fiatalember is népszerűsítette" - sorolta Gyene Piroska.

Az ÉFOÉSZ azt szeretné elérni, hogy minden értelmi fogyatékossággal élő ember szavazhasson cselekvőképességre való tekintet nélkül. Az Inclusion Europe segítségével pedig európai uniós szinten is folyamatosan kampányolnak - mondta Gyene Piroska. Az ÉFOÉSZ elnöke hozzátette, annak az érintettnek, aki ambicionálja a szavazást, foglalkoztatja a politika, jogot kell adni, hogy szavazhasson.

"Van, aki tud és akar élni ezzel a választójoggal, van, aki tud és nem akar, van, aki nem tud és nem is akar, hiszen olyan súlyosságú fogyatékos, hogy ez az ügy nem kerül a látókörébe"

- mondta. Mint hozzátette, az európai anyaszervezet most mindenhol kéri a kormányokat, hogy az emberi méltóság érdekében tegyék lehetővé, hogy szavazzanak ezek az emberek is. Ezt elérni a szakember szerint mérföldkő lenne.

Az InfoRádiónak nyilatkozott az ÉFOÉSZ társelnöke. Bercse László felhívta a figyelmet: Magyarország 2007-ben írta alá azt az ENSZ-egyezményt, amely kimondja, hogy az értelmi fogyatékkal élő emberek is részt vehetnek a politikában.

"Az ENSZ-egyezmény kimondja, hogy

minden fogyatékos embernek joga van választani, olyannyira igaz, hogy a szomszédos Ausztriában az összes fogyatékos ember választhat. Nálunk most az a helyzet, hogy nem mindenki választhat,

aki gondnokság alatt van, sőt tesztek alapján döntik el, hogy ki szavazhat és ki nem, ezt nem helyeslem" - tette hozzá Bercse László.

Tavaly készült el a "Választójogot mindenkinek!" című, könnyen érthető tájékoztató füzet az európai parlamenti választásokról, amely az értelmi fogyatékkal élő embereket segíti az önérvényesítésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×