A vita expozéját Trócsányi László igazságügyi miniszter tartotta, aki szerint a globális migrációs folyamatok, az Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvések és az egyén magánszféráját fenyegető kihívások teszik szükségessé a migránsok tömeges betelepítésének alkotmányos tilalmát, amely minden hazai, nemzetközi és uniós jogszabálynak megfelel.

A Fidesz vezérszónoka, Kocsis Máté arról beszélt, hogy a 2016-os kvótanépszavazás és az áprilisi országgyűlési választás után az Országgyűlésnek nyilvánvaló kötelezettségévé vált az alkotmánymódosítás. Bízik benne, hogy a változtatásokat az ellenzék is megszavazza. Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be - a csoportos kiutasítás tilalmát is rögzítik -, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett - ismertette Kocsis Máté.

A javaslat emellett korlátozná a gyülekezési jogot, hogy megakadályozza a magánházak, például a politikusi otthonok előtti permanens tüntetéseket, illetve létrehozná az önálló közigazgatási felsőbíróságokat.

A KDNP vezérszónoka, Aradszki András jó okkal és nemes céllal végrehajtott karbantartásnak nevezte az alaptörvény hetedik módosítását.

A Jobbiknak két vezérszónoka volt. Mirkóczki Ádám egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány most mindenféle migráns beengedését megtiltaná, holott korábban sok gazdag vándorlót befogadott a letelepedési kötvényekkel. Frakciótársa, Gyöngyösi Márton a Stop Sorosról beszélt, amit jogi fércmunkának minősített, ugyanakkor elmondta, hogy a kormánypárt több ponton visszakozott az eredeti javaslathoz képest, ami így, az ellenzéki képviselő szóhasználata szerint, "elvesztette Soros-jellegét".

Az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás szerint az hetedik alaptörvény-módosítás "részben nettó politikai hatalmi számítás végrehajtását szolgálja, részben pedig normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt". A meglévő szabályokhoz képest nem szigorítás, így nem alkalmas a jogellenes bevándorlás megállítására.

• A gyülekezési jog korlátozása mögött azt a szándékot látja, hogy a miniszterelnök házánál többé ne lehessen tüntetni, sőt, sehol, ahol a Fidesz-KDNP nem akar tiltakozókat látni.
• A közigazgatási bíróságok létrehozását a Kúria elleni bosszúnak tekinti.

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka, Arató Gergely is azt mondta, hogy az alaptörvény tervezett változtatásai jogi értelemben semmilyen újdonságot nem jelentenek, és csak arra szolgálnak, hogy újabb ideológiai háborút lehessen indítani az EU ellen. Az önálló közigazgatási bíróságok létrehozását gyanúsnak, a gyülekezési törvény korlátozását pedig szükségtelennek tartja.

Az LMP vezérszónoka, Keresztes László Lóránt érdemi vitát sürgetett a migrációs krízisről, amiért a centrumországok és a globális nagyvállalatok kizsákmányoló politikáját tette felelőssé.

Szabó Tímea, a Párbeszéd vezérszónoka szerint a módosítások nagy része értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan politikai lózung, amely eltereli a figyelmet a valódi problémákról, például az egészségügy gondjairól, illetve elrejtik az az aljasságot, hogy a Fidesz korlátozni akarja a gyülekezési jogot és pártbíróságot hoz létre.