eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Lánczi Tamás, az alapítvány vezető elemzője a Századvég Alapítvány Merre tart Európa? - A Project 28 kutatás eredményei című konferenciáján a budapesti Larus Rendezvényközpontban 2016. július 19-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Lánczi Tamás: politikai elszámoltathatósággal nem bíró szereplők kezdtek el politikát csinálni

Most viheti végig a régóta tervezett kormányzati struktúraváltást a miniszterelnök – fejtette ki az Aréna című műsorban az InfoRádiónak a Századvég Alapítvány vezető elemzője. Lánczi Tamás szerint a túlélésért küzdenek az ellenzéki pártok, amelyeket a vasárnapi választás eredménye mellett több belső konfliktus is terhel.

Különféle okok miatt 2012 óta nem sokat változott a kabinet összetétele – jegyezte meg Lánczi Tamás. „Hat év; abban óriási fáradási idő van, korábban is egy jelentős megújítást kellett volna végrehajtani. Ez nem következett be 2014-ben, sem a ciklus felénél, aminek – azt gondolom – az volt az oka, hogy a ciklus elején törés következett be a hatalmi struktúrában” – fogalmazott a szakértő. A vezető elemző által

„Simicska-Orbán-törésnek” nevezett változás „zárójelbe tett mindenféle kormányátalakítási kísérletet”,

hiszen ennek következményeit kellett orvosolni. 2015-2016-ban pedig a migrációs válság első fázisának idején sem lehetett a kormányt átalakítani – tette hozzá. „Utána gyakorlatilag az Orbán-kormány már szinte rá is fordult a kampányra, ugye kampány közben sem váltunk lovat” – emelte ki Lánczi Tamás, aki szerint most jött el az a dramaturgiai fordulópont, amikor a szükséges struktúra- és személyváltást meg tudja valósítani a miniszterelnök.

A Századvég vezető elemzője szerint a csúcsminisztériumi struktúra bevált. Bevezetésének célja az volt, hogy tehermentesítse a legfelsőbb döntéshozatali szintet. Az elmúlt nyolc évben megszülető, nagy rendszerátalakító döntésekhez ugyanis szükség volt a napi apró, csipp-csupp ügyek minisztériumi szintre testálására.

„Az ország be van üzemelve, a gazdaság pörög, tehát a dolgok rendben mennek, elképzelhető, hogy erre a fajta minisztériumi struktúrára nincs szükség”

– jegyezte meg a szakértő.

Lánczi Tamás megjegyezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumban törvényszerű volt a sok konfliktus, és egyelőre kérdés, hogy a területeket a következő időszakra érdemes lehet-e külön intézményekbe szervezni. Nem tartja kizártnak, hogy az egészségügyi és az oktatási rendszer átalakítása is előtérbe kerül. Szerinte akár 2 hónapig is eltarthat majd, amíg feláll az új struktúrájú kormány.

Az ellenzéki bukásról

Lánczi Tamás úgy látja, hogy az ellenzéki véleményformálók is komoly szerepet játszottak a választás kudarcában. „Az, hogy

az ellenzéki pártoknak az idejét, az erejét, a médiafelületeit az foglalta le, hogy egymással foglalkoztak, vitazkoztak azon, hogy ki kinek a javára lépjen vissza.

Eközben volt egy párhuzamos diskurzus, ami arról szólt, hogy a buta, ostoba pártvezetők helyett a választóknak kell koalíciót alkotni és egymás jelöltjeire átszavazni. Mindez olyan káoszt teremtett, ami – én szinte biztos vagyok benne, hogy – inkább lefelé húzta az ellenzék eredményét, de egyébként a számok is ezt mutatják” – hangsúlyozta a szakértő.

Szerinte az ellenzék kezéből az ellenzéki sajtó kivette a gyeplőt, és „felelőtlen, semmilyen politikai elszámoltathatósággal nem bíró szereplők – NGO-k, újságírók és más hasonló véleményformálók – kezdtek el politikát csinálni”.

Budapest, 2018. április 9.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula, az MSZP elnöke (b-j) az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula, az MSZP elnöke az MSZP-Párbeszéd választási eredményváró rendezvényén, az MSZP újbudai székházában 2018. április 8-án (Fotó: Balogh Zoltán, MTI)

A Századvég Alapítvány vezető elemzője szerint az MSZP teljesen leért, szétesett párt lett, és a Párbeszéddel kötött választási szövetség is csak időlegesen jelentett megoldást.

Lánczi Tamás úgy véli, hogy a Jobbik lemondott elnöke,

Vona Gábor óriási ütést kapott, és kérdés, hogy mostani távozása után lesz-e később komoly politikai szerepe.

„Ebből emberileg, érzelmileg felállni sem lesz könnyű neki. Én úgy látom, hogy levonta a következtetést, tehát most már sokadik ciklusát kellett volna ellenzékben tölteni, ráadásul ő ugye kormányra készült, a pártját belevitte egy nagyon komoly identitásválságba” – fogalmazott a szakértő. „A lemondásával tulajdonképpen meg akarta azt előzni, hogy abba a belháborúba, amibe most bele fog sodródni a Jobbik, neki kelljen ott a malomkövek között örlődni, illetve az ő neve egyáltalán fémjelezze ezt a polgárháborút, ami most ki fog törni a Jobbikon belül” – tette hozzá.

Budapest, 2018. április 9.
Vona Gábor, a Jobbik elnöke sajtótájékoztatót tart a párt választási eredményváró rendezvényén a budapesti Aquincum Hotelben 2018. április 8-án. Vona Gábor lemond elnöki tisztségéről.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt választási eredményváró rendezvényén tartott sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy lemond az elnöki tisztségről (Fotó: Kovács Tamás, MTI)

Lánczi Tamás szerint a DK túlélt, a frakcióalapítása pedig sikernek számít, de alapvetően nem változtatja meg a hazai politikai viszonyokat, míg az LMP jövője a következő hónapokban válik világosabbá a mostani óriási feszültségek után. Megjegyezte, hogy a Momentum nem élt a baloldali hatalmi űr adta lehetőségekkel, nem került be a parlamentbe, és bár ez még nem jelenti a párt végét, szerinte a vezetőinek hiányoznak a szükséges személyes kvalitásai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×