A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2017. április 1-jén indított plakát-kampányában számos olyan plakátot helyezett el közterületen, amelyen Habony Árpád fényképe látható - idézte fel a Fővárosi Törvényszék sajtóközleményében.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértést, valamint kötelezze a Jobbik Magyarországért Mozgalmat a jogsértés abbahagyására a képmása felhasználásával készített és kihelyezett valamennyi plakát 8 napon belül történő eltávolításával, továbbá a még ki nem helyezett plakátok megsemmisítésével. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest magánlevél formájában megküldött bocsánatkérésre.

A felperes szerint az alperes által közzétett plakát közlése valótlan, a felperes emberi méltóságát és jóhírnevét sértő állítás.

Ráadásul Habony Árpád nem tekinthető olyan személynek, akinek hozzájárulás nélkül el kell viselnie képmásának közzétételét.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, ugyanis álláspontja szerint a felperes közéleti szereplő.

A plakátok mondanivalója az, hogy az országban az európai átlaghoz képest alacsonyak a bérek, rossz állapotban van az oktatás és az egészségügy, ennek ellenére egyes személyek, mint például a felperes, nagy vagyonra tettek szert az elmúlt években, nem kis részben állami forrásoknak köszönhetően. Az alperes szándéka a plakáttal felhívni a választók figyelmét erre a visszásságra, ennek érdekében a felperes képmását politikai szimbólumként használta fel. Alperes álláspontja szerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja.

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy valóban mindenkit megillet a képmáshoz való védelem joga és ugyanez vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadságára is. A technikai fejlődéssel a képi ábrázolások egyre erősebben kapcsolódnak a véleménynyilvánításhoz, egyre meghatározóbban válnak ennek eszközévé. Ezért fontos kérdés az ábrázolt személy képmáshoz való és az ábrázoló véleménynyilvánításhoz való joga közötti ellentmondás feloldása.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Alkotmánybíróság által meghatározott általános szempontok figyelembevételével – például, hogy mennyire közismert az adott személy, illetve mi a közéleti vita tárgya – kell a jelen ügyben is eldönteni, hogy megvalósult-e személyiségi jogi jogsértés vagy a képmás felhasználása a véleménynyilvánítási szabadság keretei között történt.

A bíróság álláspontja szerint a kép felhasználása egy ellenzéki párt politikai kampányában történt, és a közterületen elhelyezett plakátokon megfogalmazott közlés tartalmának jelentős közéleti érintettsége van. Ezért a képmás ilyen célú felhasználása indokolttá teszi a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét - olvasható a közleményben.

A bíróság nemcsak a felperes képmásának a felhasználását vizsgálta, hanem a plakát teljes közléstartalmát.

Számos tény a felperes személyét a plakát által megjelenített közéleti vitához kapcsolja, ezért a bíróság álláspontja szerint nem kifogásolhatja a képmásának a plakáton történt közzétételét.