Magyarországon a versenykultúra nagyon alacsony szinten van – mondta Juhász Miklós a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

„A méréseink azt mutatják, hogy a kartell ügyekben érintett vállalkozások kétharmada kis- és középvállalkozás.”

Ezt jelentős részben a versenykultúra és a versenytudat hiánya okozza – mondta Juhász Miklós, hozzátéve, hogy a vállalkozások és a lakosság sokszor túlzó elvárásokkal, olykor árképzési és más piaci beavatkozások igényével fordul a hivatalhoz.

„A kis- és középvállalkozások vezetőinek 19 százaléka – 2012-es vagy 2014-es mérés szerint – úgy gondolja, hogy a versenyjog a sporttal kapcsolatos tevékenységeket szabályozza.”

Sokan gondolják, hogy nem tiltott az összebeszélés, mondjuk egy közbeszerzési eljárásban az árak egyeztetése – a válaszadók negyede vélte így. Ez is jól bizonyítja, hogy a versenykultúra nagyon messze van a kívánatostól, ezen fejleszteni kell.

„Ez akkor tud hatékonyan működni, ha az állami oktatáspolitika részévé válik a versenykultúra fejlesztése. Mi is hozzátesszük természetesen a magunkét, de áttörést csak akkor tudunk elérni.”

A kis- és középvállalkozásoktól felfelé viszont jelentős javulás tapasztalható a versenykultúrában – mondta a GVH elnöke.

„A nagy cégek, a multinacionális vállalatoknál megvannak azok a források és lehetőségek, amellyel megfizetik a jogászokat, tanácsadókat, közgazdászokat, akik felhívják a figyelmet, milyen hátrányokkal járhat egy versenyjogba ütköző magatartás.”

Juhász Miklós az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta azt is, nemzetközi számítási módszerek szerint 2009 és 2014 között a fogyasztók 97 milliárd forintot takarítottak meg a GVH eljárásainak köszönhetően.

A Gazdasági Versenyhivatal sikereket ért el a termékbemutatók szabályozásában, azonban Juhász Miklós elnök szerint, nemcsak a temékbemutatót tartó cégek, hanem a bemutatókon hitelt kínáló társaságok tevékenységét is szabályozni kell a jövőben.

A Gazdasági Versenyhivatal fogyasztóvédelmi politikájának középpontjában az online térben megjelenő reklámok állnak – hangsúlyozta Juhász Miklós elnök.

„Alapvetően a versenyhivatal nem adatvédelmi kérdésekkel foglalkozik, a mi esetben a vizsgálat kizárólag olyan dimenzióban vetődhet fel, hogy a fogyasztó tájékoztatása megfelelő-e, kellő képet kap arról, hogy az ő adatait milyen módon használják fel a digitális médiában megjelenő hirdetők. Ez az ő személyes adata, hozzájárul ezeknek a felhasználásához a szerződési feltételek elfogadásával, és váratlan helyről olyan esetekben is érkeznek hozzá hirdetések, amelyekből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy ezeket az adatokat továbbadták, pénzért. Kap-e erről megfelelő információt?”

A másik kiemelt terület, a sérülékeny fogyasztócsoportok védelme. A termékbemutatók szabályozásában jelentős eredményeket ért el a hivatal, azonban a termékbemutatókon kínált hitelek tekintetében még van teendőjük.

„Mindenképpen előreléptünk. A termékbemutatók esetében a törvényhozás pozitívan fogadta a kezdeményezésünket, amikor ennek a szabályozását javasoltuk. Még lenne mit tenni. Azok, akik például az ilyen termékbemutatók alkalmával vásárolnak valamit, de nincs elég készpénzük, gyakran rögtön hitelt is kaphatnak. Hallottam olyan esetről, hogy a nyugdíjas már alá is írta a hitelszerződést. Nemcsak a termékbemutatókat tartókat kell szabályozni, hanem azokat is, akik a pénzt biztosítják hozzá!”

Juhász Miklós hozzátette, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztóvédelem terén az adatvédelmi hivatallal és a törvényhozással is szorosan együttműködik.