Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló előterjesztői expozéjában aláhúzta, hogy részben a két ország közötti jó kapcsolat elmélyítéséért kezdeményezte, hogy október 19-ét Bulgária után Magyarországon is nyilvánítsa az törvényhozás a magyar-bolgár barátság napjává.

"Magyarország segítő baráti kezet nyújtott szépapáinknak és ők szorgos munkával és hittel igyekeztek megmutatni erényeiket és átadni tudásukat. Lazar Ivanov, a Magyarországi Bolgárok Egyesületének első elnökének gondolatait idézve: a jövőt nemcsak kapával, hanem Istenbe vetett hittel és nyitott szemmel kell építeni."

Soltész Miklós államtitkár a kormány képviseletében úgy látta, hogy a magyar-bolgár kapcsolatoknak múltja és jelene is fontos.

"Egyértelmű az a sorsközösség, az a gondolkodás, ami nemzeteink, egyházaink között megvan. Ez erősíti a két nemzet kapcsolatát. Azt gondolom, talán ez a legerősebb bástya a mai világban."

Ahogy később a szavazáskor, az előterjesztés vitájában is minden frakció támogatta a határozat elfogadását. Az előterjesztés indoklásban hangsúlyozták, október 19-e az ortodox egyház egyik szentjéhez, Bulgária védőszentjéhez, Csodatévő Rilai Szent Jánoshoz köthető, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba szállíttatta. A legenda szerint, a szentet az esztergomi érsek több alkalommal, nyilvánosan is megtagadta, ami miatt megnémult, és csak azt követően nyerte vissza beszédkészségét, hogy bűnbánatot gyakorolt és megérintette a szent ereklyét. III. Béla ezt a csodát látva visszaküldte az ereklyét Bulgáriába.