Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Török Gábor: Nőhet a kormány mozgástere

A választási ciklusokat tekintve a kormány számára a legjobbkor kerülhet ki Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta Török Gábor politológus az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Európai Bizottság a héten dönt arról, hogy felfüggeszti-e a 2004-ben kezdett eljárást.

Közpolitikai és kommunikációs értelemben is siker lesz, ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Török Gábor politikai elemző. Hozzátette: egy ügyes kormány meg is tudja "zenésíteni" a sikert, de azt nem hiszi, hogy ez tartósan tematizálni képes a közvéleményt.

A kedvező brüsszeli döntés tartalmi értelemben komoly lehetőséget ad a kormány számára, a mozgásterét és gazdasági szuverenitását növeli, ami a választások előtt nem mellékes - emelte ki Török Gábor.

Az elemző szerint a kormány számára a lehető legjobbkor szüntethetik meg az eljárást, de felhívta a figyelmet arra is, volt már példa rá, hogy egy ország visszakerüljön az eljárás alá. Vagyis a döntés sem jelenti azt, hogy a kormány két marékkal szórhatja a pénzt - tette hozzá.

Hanganyag: Hlavay Richárd

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Nem csökkentek a keresetkülönbségek itthon az elmúlt két évtizedben – Mutatjuk az okokat

Közel két évtizednyi magyar béradat egyszerre mutat feltűnő stabilitást és jelentős változást az egyenlőtlenségben. A teljes éves keresetek egyenlőtlensége 2004 és 2021 között alig változott, az órabérek közötti egyenlőtlenség viszont érdemben csökkent. Az ellentmondásra a részmunkaidő elterjedése adhat választ. Miközben a minimálbér-emelésekkel párhuzamosan csökkent az órabérek közötti egyenlőtlenség, a ledolgozott órák számának átlagos csökkenése miatt – különösen az alacsony keresetűek körében – nem változott érdemben az éves keresetek egyenlőtlensége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×