A hetilap birtokába jutott egy irat szerint a magyar származású neves újságíró a bécsi nagykövetségen keresztül jelentett a pártvezetésnek a hazai (például Konrád Györgyöt, Csoóri Sándort) és külföldi értelmiségieket összehozó 1985-as ellenzéki csúcsról.

De az újságíró nemcsak rendezvényekről informált: más esetekben beszámolt az osztrák televízióban tervezett műsorának hangvételéről, s a diktatúra ízlésének tökéletesen megfelelő adást készített 1956-ról.

E cselekedetek súlyosságának megértéséhez érdemes felidézni, micsoda vihart kavar a magyar közéletben, amikor időről-időre kiderül: egy-egy író vagy könnyűzenész - sokszor zsarolás alatt - beszámolt környezetéről a kommunista állambiztonságnak. Lendvain azonban semmifajta kényszer nem volt, amikor a nyugati szabadságból informálta a diktatúra hivatalosságát.

Paul Lendvai elhallgatott múltjának részletei, illetve az önkéntes együttműködést igazoló dokumentumok a csütörtöki Heti Válaszban olvashatók.

"Nevetséges vádak"

Paul Lendvai szerint "emberi becsületében és újságírói hírnevében sérti" őt a Heti Válasz "szenzációsra hangolt és leleplezőnek szánt cikke".

A Heti Válasz állítása szerint Paul Lendvai az 1985 őszén, Budapesten tartott Európai Kulturális Fórum kezdete előtt két héttel a bécsi nagykövetségen keresztül jelentett a pártvezetésnek a hivatalos fórummal párhuzamosan, hazai és külföldi értelmiségiek részvételével tervezett ellenzéki szimpóziumról.

Erre reagálva Paul Lendvai közleményében hangsúlyozta, hogy ez nem "ellenzéki csúcs" volt, hanem tekintélyes nemzetközi részvétellel megtartott nyilvános beszélgetés, amelynek angol nyelvű meghívója és az arról keletkezett dokumentumok sem voltak titkosak. "Ez az esemény akkoriban közbeszéd tárgya volt, és természetes, hogy a bécsi magyar nagykövetség diplomatája saját és megbízói szája íze szerint kommentálta, vagyis jelentése nem az én akkori szavaimat adja vissza".

A lap szerint az újságíró "szinte szimbiózisban élt a Kádár-rendszer hivatalosságaival", "szolgálatkészen kollaborált a rendszerrel". A szerző idéz a Külügyminisztérium sajtóosztályának egyik 1981. novemberi feljegyzéséből, amely szerint Lendvai az "ellenforradalom 25. évfordulójára összeállított és részben Magyarországon forgatott dokumentumfilmjének készítése során betartotta a játékszabályokat: előre informált a film tartalmáról, kommentárjában szélsőséges megállapításokat nem tett".

Lendvai szerint a Heti Válasz szerzői egy vágóképet se láttak az általuk említett tévériportokból, amelyek egyébként szerinte meggyőzően bizonyítják az álláspontját. "Nevetségesnek" minősítette a lapban felvetett "kettős élet" vádját, illetve "bármiféle szolgálat" feltételezését. "A rendszerhez való viszonyomat dokumentálják az Állambiztonsági Szolgálatok levéltárában fellelhető dokumentumok. (...) A magyar belügyi szervek 1984 végén ellenséges személynek minősítettek, az osztrák televízió kelet-európai szerkesztőjeként végzett munkámat pedig antikommunista és szovjetellenes tevékenységként írták le. (...) A magyar állambiztonsági szervek engem mindvégig besúgókkal figyeltettek és célszemélynek tekintettek."

Paul Lendvai úgy véli, hogy "a magyar sajtó egy részének ellene irányuló gátlástalan uszítása valójában nem más, mint legutóbb megjelent könyve miatti retorzió. A Heti Válasz módszere tudatos lejáratás, amelynek célja a kormány külföldi bírálóinak nyomás alá helyezése, adott esetben elhallgattatása. Ezek a módszerek, amelyekkel korábban a kommunista diktatúrák éltek, egy demokrácia részéről teljességgel elfogadhatatlanok" - zárta nyilatkozatát az ausztriai publicista.