Az államfő - idézve Eötvös Józsefet, az 1848-as felelős magyar kormány kultuszminiszterét - úgy fogalmazott: "eszköz" az ember, a tudás és a tehetség pedig haszonra váltható nemzetgazdasági mérőszám.

Kitért arra, hogy Magyarországon az iskolakezdés az emberek legalább háromnegyedét közvetlenül érinti, és ilyenkor szinte minden beszélgetésben előkerül az oktatás.

Schmitt Pál szerint egy ország oktatási-nevelési elveinek, szabályainak és intézményeinek összessége az óvodától a doktoranduszokig olyan, mint egy test, mert "benne minden rész gyönyörűen és végzetesen összefügg egymással".

Véleménye szerint a magyar oktatásügy mai problémái is olyan, minden részletet érintő gondok, amelyekről aligha lehet külön a felsőoktatás, külön a közoktatás kérdéseként beszélni.

Példaként említette meg azt, hogy a középiskolákból egyre szegényesebb, egyre bizonytalanabb tudással érkeznek a diákok az egyetemekre és főiskolákra - ahogy fogalmazott - "egyre könnyebb a batyu a hátukon".

Mint hangsúlyozta, a bolognai folyamat kritikusai szerint számos alapképzés hároméves diplomájával ma körülbelül oda lehet elérni, ahová 20-30 éve az érettségizők jutottak, így mindent, ami a szakmából, a tudományágból fontos, a mesterképzés két szűk esztendejébe kellene bezsúfolni.

A köztársasági elnök a bolognai rendszer kapcsán jelezte, a puszta átvétel még nem adaptáció. Mint mondta, a rendszer eredeti értelme nem más, mint a mobilitás, az európai átjárhatóság. A cél az volt, hogy összhangba kerüljenek Európa képzései, és nem az, hogy idegen testként erőltessenek bele új dolgokat régi struktúrába - tette hozzá.

Szólt arról a megoldandó feladatról is, hogy a tanulmányaikat külföldön folytatóknak érdemes legyen hazajönniük és Magyarországon munkát vállalniuk.

Kiemelte: ha az egyetemek versenyképesek akarnak maradni, akkor "minden nehézkedési erő" ellenére a fejlődés élére kell állniuk, de legalábbis "el kell tudniuk kapni annak sodrását".

Schmitt Pál beszédében kétségbeejtőnek nevezte, hogy az érettségizett magyar fiatalok jelentős többsége nincs tisztában a történelem, a földrajz, a fizika tényeivel, nem tudja elhelyezni Magyarországot a világ kultúrájában, és alig érti, amit olvas. Úgy fogalmazott: "a magyar oktatás új műveltség-eszményért kiált".

Mint mondta, az egyetem különleges, autonóm intézmény, de szoros kapcsolatban van az élettel, a közösséggel. Minden egyes diák pedig a nemzet befektetése - tette hozzá, majd azt mondta: ezért minden oktatónak és hallgatónak kötelessége komolyan venni a következő három-öt év munkáját.

Az államfő megemlítette, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a 2010/2011-es tanévben 3 ezer nyolcszáztizenkilenc új hallgató kezdi meg tanulmányait a különféle alapképzéseken.

Péceli Gábor, az egyetem rektora köszöntőjében gratulált az elsőéves hallgatóknak a sikeres felvételihez. Mint mondta, olyan intézményhez csatlakoznak, mely szerte a világban elismert.

Az egyetem rektora beszédében méltatta Rácz Balázs matematikust, aki kitüntetéses doktori címet kapott. A Köztársaság címerével ellátott gyűrűt az államfő adta át a Google főállású szoftvermérnökének.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a tanévnyitó ünnepségen szintén köszöntötte Rácz Balázst, és sok sikert kívánt munkájához. Mint mondta, a doktori fokozat belépő a tudományos életbe.

Az ünnepségen a társegyetemek képviselői mellett jelen volt Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára is.