Schmitt Pál kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni, az ellensúly szerepe ugyanis az ellenzéké.

Az alkotmány által az elnökre bízott feladatokat többféle módon lehet megvalósítani: a stílusbéli különbségek inkább az illető személyiségéből adódnak, mintsem az alkotmányhoz fűződő viszonyából - mondta.

A magyar társadalom ma minden közéleti szereplőtől, így az elnöktől is egy nyitott, emberközelibb magatartást vár el, aki elérhető, megközelíthető, aki kész a párbeszédre; gyakori közéleti szerepvállalásával nem relativizálja, hanem ellenkezőleg, erősíti a tisztség méltóságát - fejtette ki álláspontját az elnöki szerepkörről Schmitt Pál.

Utalva a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmére, azt mondta: a következő elnök a húszéves demokrácia történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben, ugyanis a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is. A kétharmados többségű törvényhozás tekintetében - folytatta - lényegében az egyetlen korlát az alkotmánybírósági normakontroll.

Az utólagos normakontrollt bármely állampolgár igénybe veheti, az államfő előzetes normakontrolljának azonban az a sajátossága, hogy ebben az esetben a jogszabály nem is lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság nem veti össze az alaptörvénnyel - emlékeztetett.

Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, "éppen ellenkezőleg", ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok alkotmányosságában, "de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenem".

Az alkotmány módosításánál különösen nagy a felelősség, hiszen az államfőnek nincs lehetősége előzetes normakontrollt kérni - jegyezte meg Schmitt Pál, aki reméli, a parlament által felállított alkotmányozó bizottság átérzi küldetésének súlyát, és olyan javaslatot tesz majd, amely hosszú időn keresztül értékálló marad, biztosítja a következő generációk emberi jogainak védelmét, a rendet.

Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés.

Schmitt Pál indokoltnak tartja azt is, hogy az elnök vállaljon aktív szerepet a külpolitikában, "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magyarságának". Az állampolgársági törvény módosítása, valamint a nemzet összetartozásáról szóló tanúságtétel elfogadása új lehetőséget ad arra, hogy az elnök egybefogja a világ magyarságát, ösztönözze őket az anyaországhoz fűződő érzelmi és jogviszony megerősítésére - fűzte hozzá a jelölt, akinek e szavait taps fogadta.

Fontos, hogy az elnök szót értsen a miniszterelnökkel, az összes közjogi méltósággal, a kormánytagokkal, a parlamenti pártokkal, a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel - hangsúlyozta, megjegyezve: "csapatember vagyok". Most is készen állok a csapatmunkára, a nemzeti együttműködés erősítésére - szögezte le.

Kitért arra, hogy megválasztása esetén tevékenysége középpontjába a magyar embert állítja, aki magabiztos, büszke magyarságára, van munkája, hite és önbizalma, aki maradéktalanul gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában semmi és senki nem sérthet. Ennek jegyében mozgósítani kíván az egészséges életmód, rendszeres sport népszerűsítése érdekében - közölte.

Szólt arról is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti majd a tudás alapú társadalom megteremtését. Csak a magas szintű tudásból lesz hatékony kutatás, fejlesztés, innováció, kreativitás - jegyezte meg. Schmitt Pál szerint rendkívül fontos a tanítók, tanárok, a professzorok és egyetemi oktatók magasabb rendű erkölcsi és anyagi megbecsülése.

Schmitt Pál megválasztása esetén mozgalmat kíván indítani a magyar nyelv védelméért, "amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma". Ebben elkötelezett vagyok a széleskörű együttműködésre a határon innen és túl, mindenkivel, aki a magyar nyelvet szívügyének tartja. Ma is igaz a mondás, nyelvében él a nemzet - fogalmazott, és szavait ismét taps fogadta.

Mint mondta, a társadalom egészséges szövetének formálásában kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a harmadik társadalomformáló pillérnek.

Minden elnöki vezetőnek példát kell mutatnia szolidaritásból - szögezte le, kiemelve: nagy fokú empátiára van szükség amikor az országban közel 3 millió ember él a létminimum környékén és ötszázezer gyermek éhezik.

Végül szólt arról, hogy megválasztása esetén lemond párttagságáról, de kialakult világnézetén nem kíván változtatni. Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend határozzák majd meg - zárta beszédét.