A kormány megszünteti a teljesítményvolumen-korlát (tvk) rendszerét, amelyet az elmúlt években a kórházak sokat kritizáltak - jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter február 24-én. A finanszírozás továbbra is teljesítményalapú lesz, a teljesítések kétharmadánál az alapdíjat megemelik, ennek megállapításához a 2008. évi kötelező területi ellátási esetszámot veszik figyelembe.
Búcsú a kórházi várólistáktól
A tvk intézményekre lebontva meghatározta, hogy egy-egy kórház mennyi beteget láthat el. Ha egy intézmény átlépte az adott évre meghatározott betegellátási számot, az afölötti gyógyítást nem finanszírozta az OEP. A tárcavezető azzal indokolta a 2004. január 1-től bevezetett rendszer megszüntetését, hogy ezzel a teljesítménykényszer csökken, s ez hosszú távon megtakarítást eredményez.
A tvk megszüntetésére tett javaslattal a kormány beismerte, hogy károkat okozott a betegeknek - így reagált a Fidesz a bejelentésre.
A tvk rendszerét 2004-es bevezetése óta rengeteg kritika érte. A kórházi várólisták minimum kényelmetlenségeket okoztak, de sok esetben komolyabb problémát jelentett a fontos műtéti beavatkozások halogatása. A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után, 2006. júniusában Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter felvetette, hogy eltörlik a teljesítményvolumen-korlátot és csak a minőségi szolgáltatásokat fogja finanszírozni az OEP.
Felemás korlát
"Nincs Magyarországon szükség arra, hogy pótágyon vagy a folyosón feküdjön beteg. Figyelni fogjuk, kontrollálni fogjuk és megköveteljük azt, hogy száz százalékos ágykihasználással működjenek az osztályok, az e fölötti pótellátást nem fogjuk finanszírozni" - jelentette ki ugyanakkor Molnár Lajos.
A második Gyurcsány-kormány második egészségügyi minisztere, Horváth Ágnes is sokat magyarázkodott a "tvk" miatt, és ő már nem beszélt a megszüntetéséről. 2007. szeptemberében több kórházvezető megfogalmazta, hogy többek között azért kerültek nehéz helyzetbe a kórházak, mert hiába gyógyítanak több beteget, bizonyos szint fölött már nem kapják meg az egészségügyi biztosítástól az ehhez szükséges forrást.
Horváth Ágnes ezzel kapcsolatban elmondta: a teljesítményvolumen fontos korlát, szükséges finanszírozási technika. "Gyakorlatilag ezzel tudjuk elérni azt, hogy a teljes egészségbiztosításra jutó összeg egyensúlyban legyen, hogy abból tudjuk gazdálkodni, amink van" - nyilatkozta a miniszter.
2009 február elsején lépett életbe az a korlátozás, amely szerint a vállalatok 250 ezer forint felett nem fizethettek egymásnak készpénzben, de a hónap végét már nem élte meg az intézkedés. Az Országgyűlés keddi ülésén megszüntette a készpénzkifizetések korlátozására vonatkozó jogszabályt.
A tavaly decemberben elfogadott határozatot Keller László védelmébe vette: szerinte "megalapozott és jó irányú döntés volt, de a mostani politikai hangulatban korrigálni kellett". Keller hangsúlyozta: továbbra is fontos lenne, hogy visszaszoruljon a készpénzforgalom, de mint fogalmazott, nagyon erős érdekérvényesítő ereje van annak a körnek, amely a készpénzforgalom fennmaradásában érdekelt.
Szanyi Tibor (MSZP) a korlátozás megszüntetésének okát másként fogalmazta meg: szerinte ha a 250 ezer forintos limitet megtartották volna, akkor a gazdaság motorjába került volna homok, hiszen az utóbbi időben a bankrendszer lefagyott, és a korábban könnyedén használható banki mechanizmusok döcögőssé váltak.
Törvénybe foglalt választási ígéret
A választási felkészülés jegyében - 2005 őszén - a Gyurcsány-kormány adócsökkentő programot hirdetett, amelyet törvénybe is foglalt, ennek részeként 2007-ben és 2009-ben a foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulék 1-1 százalékkal, 17, majd 16 százalékra csökkent volna. Ezt az ígéretet a teljes politikai és gazdasági elit örömmel fogadta, beleértve az ellenzéket is.
A második Gyurcsány-kormánynak szembe kellett néznie saját korábbi tevékenységével, vagyis az államháztartás egyre nagyobb hiányával, és az ebből fakadó komoly eladósodással. Ennek köszönhetően gyorsan vissza is vonta a beígért járulékcsökkentést, takarózni igyekezve a "szükséghelyzettel".