Zuschlag János vallomására a vártnál háromszor több újságíró kíváncsi, emiatt délelőtt egy félórás szünetet kellett elrendelni a kecskeméti bíróságon.

A felbujtóként különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolt Zuschlag János a büntetőper elején előrebocsátotta: három témában nem kíván nyilatkozni.

Ezek közül kettő az esetleges rendőri kapcsolatok, illetve a telefonlehallgatások témája, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódott. Nem részletezi ezen kívül, hogy kinek milyen szerepe volt a pályázati döntéshozatalban.

Beszélt viszont az MSZP-hez kötődő Táncsics Alapítvány által 2006-ban kiírt pályázati lehetőségekről. Arra a kérdésre, hogy ez a pályázati forrás kampánykiadásokat szolgált-e, hangsúlyozta: a jogszabályokon túl nehéz megfogalmazni, mi minősül kampánykiadásnak, vékony a mezsgye ebben a kérdésben. Azt is mondta hogy nyilvánvaló volt, a támogatás milyen célt szolgált, az már más kérdés, jogi szempontból az minek minősül.

Elismerte: Lados István, az ügy másodrendű vádlottja, aki Zuschlag személyi titkáraként dolgozott) valóban megkérte őt arra, hogy Zuglóban két egyesület pályázatát támogassa.

Zuschlag János elismerte azt is: ő kérte meg Győrfi Ludovikot, a tizenegyedrendű vádlottat, azaz a rózsadombi személyi edzőjét arra, hogy Lados Istvánt az ügy kipattanása után vigye ki Romániába a szembesítés elől.

Most azt igyekszik tisztázni a bíróság, hogy az ügyben szereplő melyik számla, illetve egyesület fiktív. A kiskunhalasi MSZP-szervezetből az országgyűlési képviselőségig jutott Zuschlag János ügyében egy rutinellenőrzés után indult a nyomozás, amelynek eredményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot a számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több civil szervezet pályázatokon nyert támogatásainak felhasználása miatt.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szerint a vádlottak civil szervezetek révén 75 millió forint állami támogatás jogosulatlanul megszerzésében működtek közre.

A bíró elutasította a parlamenti pártok elnökeinek kihallgatására irányuló indítványt. Indoklása szerint a támogatási rendszereket általánosságban nem lehet vizsgálni. A bizonyítási eljárás kizárólag a Fibisz felé irányul, az MSZP és más párt felé nem, azok gazdasági működése ugyanis nem tárgya a pernek.

A bíró kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenctől nem várható olyan tanúskodás, amely előrevinné az ügyet. A volt miniszterek és a főpolgármester kihallgatásáról ugyanakkor még nem döntött a bíróság.