Az utód személyéről még nem döntött a liberális párt, a napilapok ugyanakkor találgatnak. A Világgazdaság szerint a posztra Badacsonyi Szabolcs, a Budai Gyermekkórház ügyvezető igazgatója, III. kerületi liberális politikus a legesélyesebb.

A Napi Gazdaság ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy Somody Imre, a Pharmavit volt tulajdonosa töltheti be a tisztséget. Õ azt mondta a lapnak, hogy szükségesek voltak az eddigi reformlépések az egészségügyben, de hiányzott mögülük a társadalmi egyeztetés.

A szakember a biztosítási rendszerről is kifejtette véleményét. Úgy fogalmazott: a mostani helyzet nem jó, de nem is lehet teljesen átengedni a piacot a profitorientált magánbiztosítóknak. Ajánlatot egyébként az SZDSZ-től nem kapott.

Nem keresték meg Repa Imrét, a kaposvári kórház igazgatóját, az Államreform Bizottság tagját sem, ám őt is az esélyesek között tartják számon. Az orvosprofesszor a távirati irodának úgy fogalmazott: "nem kaptam hivatalos megkeresést, egyébként meg rengeteg feladatom van a kaposvári kórházban és a Kaposvári Egyetemen".

Az egészségügyi reform kidolgozásában résztvevő, és emiatt az elmúlt hetekben a médiában az egyik legtöbbet megszólaló szakember arra a kérdésre, hogy kit tartana alkalmasnak az egészségügyi tárca élére, azt mondta: aki élvezi mindkét politikai oldal bizalmát.

Hosszú a lista

A Népszabadság úgy értesült, hogy egészségügyi miniszter lehet Ábrahám László műhibaperekkel foglalkozó ügyvédből, Falus Ferenc országos tisztifőorvosból, Mihályi Péter közgazdászból és Székely Tamásból, aki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese.

A Magyar Nemzet ugyanakkor arról ír, hogy egy másik forgatókönyv szerint az SZDSZ nem tartaná meg az egészségügyi tárcát, hanem elcserélné a külügyre.Az egészségügyi reform eddigi lépései

A kabinet tagjai közül a távozó egészségügyi minisztert bírálták a leginkább a szakmai, a beteg- és civil szervezetek, valamint az ellenzék. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint ő volt a kormányzat legnépszerűtlenebb politikusa. Molnár Lajos markáns, heves, konfrontatív személyisége miatt a tárca kommunikációját Horváth Ágnes államtitkár vitte.

A liberális tárcavezető azután mondott le, hogy az egészségügyi reformtörvényeket tavaly a parlament elfogadta, és áprilistól működik az új kórházstruktúra. Az egészségügy átalakítása egyébként szerves része volt az SZDSZ választási programjának.

Lényegében Molnár Lajos szabad demokrata egészségügyi miniszter teljesítette a megfogalmazott vállalásokat. A parlament tavaly év végén elfogadta a gyógyszergazdaságossági törvényt. Eszerint 300 forintba kerülnek a korábban ingyenesen megkapott gyógyszerek januártól, emellett több láz- és fájdalomcsillapító árusítása elkezdődhetett a benzinkutakon.

Változott az orvosok gyógyszerfelírása, az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül az olcsóbbat kell felírniuk a gyógyítóknak. Lazultak a patikaalapítás szabályai, és a szolidaritási díj bevezetésével megvalósult a hátrányos helyzetű patikák támogatása.

Az említett jogszabállyal, valamint a kötelező kamarai tagság eltörlésével és a vizitdíj bevezetésével a miniszter kivívta a szakmai kamarák, például, orvos, gyógyszerész érdekvédelmi szervezetek, és a betegek ellenszenvét. A gyógyszergyártói terhek jelentős növelését szintén nem értékelték nagy lelkesedéssel az érintettek. Nem fürdött a népszerűségben

Az egészségbiztosítási csomagokról, valamint a várólisták nyilvánossá tételéről, majd pedig a betegek érdekeit képviselő egészségbiztosítási felügyelet felállításáról szóló, a lakosság számára fontos intézkedések sem csillapították a kedélyeket. A gyógyszerár-támogatási kulcsok csökkentése után pedig a Molnár Lajos egészségügyi tárcavezető lett a kabinet legnépszerűtlenebb politikusa.

A gyógyszerárak növekedése fokozta a feszültséget a betegek körében, míg a kamarák szinte naponta jelezték aggályaikat a törvények életbe lépése után, és fejezték ki elégedetlenségüket az érdemi egyeztetések hiánya miatt.

Az önkormányzatoknak és a kórházvezetőknek a decemberben a parlament elé került kórházfejlesztési törvény volt a legfájdalmasabb. Az egészségügy átalakításának szükségességében bár mindenki egyetértett, de a kórházi ágyak elosztásáról egyik régió sem tudott megegyezni. Hiába növelte a tárca ugyanis a krónikus, ápolási ágyakat 20 ezerről 27 ezerre, az aktív, gyógyító ágyakat azonban jelentősen, 60 ezerről 44 ezerre csökkentette.

Ezzel két intézmény megszűnt, több elfekvővé alakult, míg mások csökkentett kapacitással működnek. Molnár Lajos a kórházak kihasználatlanságával indokolta a változást.

Fókuszban a biztosítási rendszer

Az áprilistól működő új kórházstruktúrában új finanszírozási szerződést kötöttek a szolgáltatók, amelyet többen kényszerből írtak alá. Ha ugyanis nem születtek volna meg az egyezségek, akkor a régi, kisebb finanszírozás szerint kaptak volna pénzt a kórházak. Többen bírósághoz, a Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult.

A keménykezű és határozott, de sokat támadott Molnár Lajos a szabályozások hatályba lépése után alig-alig állt a sajtó elé, a kommunikációért főként Horváth Ágnes államtitkár volt a felelős.

Egyedül az SZDSZ választási programjában kiemelt helyen lévő több-biztosítós rendszer megvalósítását nem tudta végigvinni. A Hírszerző információi szerint a tárcavezető a miniszterelnök ellenállása miatt mondott le. Ezt a felvetést támasztja alá, hogy Kóka János, az SZDSZ új elnöke hangsúlyozta: a koalíció folytatásának feltétele a több biztosítós modell bevezetése.