eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédet mond a Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című, a dualista magyar állam nemzetiségi törvénye megalkotásának 150. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. március 19-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Újoncok és újrázók a parlamentben

Nem változik drasztikusan az Országgyűlés összetétele, ám megjelenik egy új frakció és szinte minden képviselőcsoportban vannak nagy kiesők és újoncok..

Amennyiben már nem változik a fel nem dolgozott szavazatok vagy a jogorvoslati eljárások nyomán a parlament összetétele, a nők ebben az országgyűlésben sem lesznek túlreprezentálva, összesen 23-an jutottak a parlamentbe, 7-en egyéni képviselőként, 16-an pedig pártjuk listájáról. Igaz, a 199 fős Ház 11,56 százalékát kitevő 23 nő még mindig több, mint négy évvel ezelőtt, 2014-ben ugyanis mindössze 19-en foglalhattak helyet a patkóban.

Ha frakciónként vizsgáljuk, a Fidesz-KDNP-nél találjuk arányaiban a legkevesebb hölgyet, 11-en vannak a 134 fős frakcióban. A 25 fős Jobbik frakcióban 3, a 20 fős MSZP-Párbeszéd frakcióban 5, a DK 9 fős frakciójában 1, a 8 fős LMP-ben pedig 3 nő foglalhat helyet.

Négy olyan képviselő lesz a rendszerváltás óta nyolcadik ciklusát megkezdő Országgyűlésben, aki 1990. május 2-a óta folyamatosan őrzi mandátumát, mind a négyen a Fidesz-frakció tagjai: Kósa Lajos, Kövér László, Németh Zsolt és Orbán Viktor kormányfő. Képviselőcsoportjuk többnyire azonos a négy évvel ezelőttivel, ám kiesőnek mondható Répássy Róbert volt igazságügyi államtitkár, aki a 144. volt a kormánypártok listáján, illetve Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, akivel 146.-ként számolt a Fidesz, továbbá Hollik István, Mengyi Roland és Tiffán Zsolt is. Visszatérőként beszélhetünk viszont Kocsis Mátéról, aki 2010 és 2014 között már volt képviselő, majd Józsefváros polgármestereként politizált, most viszont egyéniben hozta körzetét, így várhatóan visszaül a Házba.

A Jobbik 24-ről 25-ra növelte mandátumainak számát. Néhány helyen történt csupán változás, bekerült például Janiczak Dávid ózdi polgármester, aki mandátumáért kénytelen lesz feladni polgármesteri tisztségét. Mellette Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval erősít a frakció.

Az MSZP az előző ciklusban felmutatott 28 mandátuma helyett a Párbeszéd és a Liberálisok képviselőivel együtt is csak 20 fős frakciót alakíthat. Ennek megfelelően több szocialista politikusnak is búcsúznia kell a parlamenttől, így Gúr Nándornak vagy Tukacs Istvánnak, Bárándy Gergely pedig már korábban bejelentette visszavonulását a politikától. Visszatérő lehet Molnár Gyula, aki vasárnap a párt vezetéséről mondott le, mandátumáról azonban nem. Egykori LMP-sként Karácsony Gergely nagy visszatérő lehetne, ám várhatóan zuglói polgármester marad. A Liberálisok részéről nem Fodor Gábor, hanem Bősz Anett kapott helyet a közös pártlistán, így a volt oktatási miniszter és egykori SZDSZ-elnök az egyik legnagyobb kieső a Házból az előző ciklushoz képest.

Gyurcsány Ferenc pártja, a 9 mandátumot nyert, így önálló frakciót alakító Demokratikus Koalíció színeiben elsőként lesz parlamenti képviselő Gréczy Zsolt, a párt eddigi szóvivője, Niedermüller Péter pedig átülhet az Európai Parlamentből a magyar országgyűlésbe. Hajdu László a XV. kerület polgármesteri posztját cseréli képviselői mandátumra, több DK-s képviselő azonban – mint például Vadai Ágnes – eddig is tagja volt a parlamentnek.

Az eddig 6 fős LMP-frakció két fővel növelheti lészámát, ám búcsúzik Sallai Róbert Benedektől és Ikotity Istántól, érkezhet viszont Gödöllő polgármestere, Gémesi György, illetve az egyéni körzetét megnyerő Csárdi Antal is. Hadházy Ákos ugyan lemondott a párt társelnökségéről, a mandátumáról azonban nem.

A három frakcióktól független képviselő közül a legérdekesebb újoncnak Mellár Tamás nevezhető, aki az MTA doktoraként, a KSH korábbi elnökeként nyert mandátumot Baranya megye 1-es számú választókerületében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×