eur:
402.45
usd:
371.54
bux:
90117.92
2025. március 31. hétfő Árpád
Petr Pavel cseh államfő nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

A NATO-tagság ígérete helyett mást kínál Ukrajnának Csehország

„Csehország kétoldalú biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával, amelyet májusban vagy júniusban köthetnek meg” – jelentette be Petr Pavel cseh köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón. Az ezzel egyidőben tartott közös szlovák–ukrán kormányülésen pedig a szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Robert Fico kormánya támogatja az Ukrajna által kezdeményezett júniusi békekonferenciát.

Petr Pavel kifejtette, Kijev abban érdekelt, hogy minél hamarabb megkapja a NATO-tagság ígéretét. A cseh államfő szerint mivel azonban a jelenlegi helyzetben ez még korai lenne, ezért azok az államok, amelyek hajlandók szorosabban együttműködni Ukrajnával, és biztonsági garanciákat nyújtani neki, kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötnek vele. „Konkrétumokat még nem árulhatunk el, de arra lehet számítani, hogy valamikor májusban vagy júniusban létrejöhet a megegyezés” – jegyezte meg a cseh elnök.

Az első ország, amely ilyen megállapodást kötött Kijevvel, Nagy-Britannia volt még idén januárban. Az azóta eltelt időben Petr Pavel szerint hét további ország követte a britek példáját. A megállapodás tartalma minden ország esetében eltérő. „Lehet szó harcianyag-szállításról vagy más jellegű segítségnyújtásról, például hírszerzési információkkal vagy technológiával való támogatásról. Lehet szó együttműködésről a védelmi iparban, de bizonyos gyártási folyamatok ukrán területen való folytatásáról is” – vázolta fel a cseh elnök a dokumentum lehetséges tartalmát.

Petr Pavel a vilniusi csúcstalálkozón találkozott Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel is, aki tájékoztatta őt az ukrán hadsereg legfrissebb igényeiről. Ezek közé tartoznak a lőszerek, a légvédelem és az elektromos hálózat működését biztosító eszközök, például generátorok, transzformátorok és egyéb energiatermelő egységek.

„Mindenekelőtt 155 mm-es lövedékre van szükségük, és ami a számokat illeti: minél több, annál jobb”

– mondta a cseh elnök, hozzátéve, hogy Csehország már több mint egymillió lőszert hajtott fel Ukrajna számára a világban, amelyet a háború dúlta országba tudna küldeni, ha megoldódik a megfelelő finanszírozás. Petr Pavel szerint Kijev a nyáron az orosz támadások fokozódására számít, ezért Csehország célja, hogy minél nagyobb számban és minél rövidebb idő alatt eljuttassa Ukrajnába a beszerzett lőszereket.

A vilniusi találkozóval egyidőben tartott közös szlovák–ukrán kormányülésen a szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Robert Fico kormánya támogatja az Ukrajna által kezdeményezett júniusi békekonferenciát. „Rendkívül fontosnak tartok minden békekezdeményezést. Bár egyértelmű, hogy Oroszország nem fog részt venni ezen a konferencián, ez mégis jó kezdeményezés. Kína vagy más nagy országok részvétele is fontos lenne. Szlovákia képviseltetni fogja magát a békekonferencián” – közölte Juraj Blanár, a külügyi tárca vezetője, és megerősítette, hogy a szlovák–ukrán kapcsolatok barátiak, és Szlovákia kész továbbra is segítséget nyújtani Ukrajnának.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.

Salát Gergely: kifulladt az eddigi kínai növekedési modell, váltásra van szükség

Belső gazdasági problémákkal küzd Kína, paradigmaváltásra van szükség, ami a híresen nagy megtakarításokkal rendelkező lakosságot is komolyan érinti – erről beszélt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádióban. Salát Gergely elmondta: a kínai vállalatok a bizonytalanságok ellenére hosszú távra terveznek Magyarországon.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el. Gazdasági események szempontjából a német kiskereskedelmi forgalom, valamint olasz és német inflációs adatokra ajánlott figyelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×