Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Zuzana Caputova szlovák államfő (j) voksol egy bazini szavazóhelyiségben 2023. szeptember 30-án, a szlovák parlamenti választások napján.
Nyitókép: MTI/TASR/Michal Svítok

Ketten már biztos megmérkőznek az államfői posztért Szlovákiában – még egy hét maradt a jelölésre

A jelenlegi köztársasági elnök, Zuzana Čaputová mandátuma július 15-én jár le, az államfői tisztségért Ivan Korčok és Peter Pellegrini már biztosan indul.

Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök mandátuma június 15-én lejár, az államfő már tavaly bejelentette, nem indul újra a tisztségért. A szlovák elnökválasztáson kétféle módon lehet indulni. Elnökjelöltet legalább 15 parlamenti képviselő állíthat, a polgári jelölteknek pedig legalább 15 ezer választópolgár aláírását kell összegyűjteniük.

A második legnagyobb szlovák kormánypárt, a Hlas képviselői hétfő délután hivatalosan is leadták pártelnökük, Peter Pellegrini parlamenti elnök jelölését az államfői posztra. A Hlas 26 tagú frakciójának aláírásait iktatták a pozsonyi törvényhozás épületében. Hivatalosan ezzel Peter Pellegrini lett a második jelölt, aki harcba száll Szlovákia köztársasági elnökének székéért. Az első Ivan Korčok diplomata, volt külügyminiszter, aki múlt pénteken adta le a parlamentben az elnökjelöltségéhez szükséges aláírásokat tartalmazó íveket. Több mint 40 ezer aláírást gyűjtött össze a lakosoktól. A törvény értelmében a posztért olyan 40 évnél idősebb szlovák állampolgár indulhat, akinek Szlovákiában van az állandó lakhelye.

Mindkét jelölt – Peter Pellegrini és Ivan Korčok is – Besztercebányáról származik, és mindketten tapasztalt politikusnak számítanak. Ám míg Korčok a kormány ellensúlyaként tekint az elnöki posztra, addig Pellegrini együttműködésre törekszik. „Az elnöki posztra a kormány ellensúlyaként tekinteni téves szemlélet” – fogalmazott Peter Pellegrini, aki megválasztása esetén lemondana pártja, a Hlas elnöki posztjáról és a parlament házelnöki tisztségéről is.

Peter Pellegrinin és Ivan Korčokon kívül más jelölt még nem adta le a jelöléshez szükséges dokumentumokat. Erre január 31-ig van lehetőség. Indulási szándékát korábban Ján Kubiš, Robert Fico miniszterelnök egyik korábbi kormányának külügyminisztere is bejelentette már. Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is gyűjti még az aláírásokat. A legkisebb kormánypárt elnöke annak ellenére is megméretteti magát, hogy Robert Fico kijelentette, pártja, a Smer ebben a kérdésben teljes mértékben Pellegrinit támogatja. A szlovákiai magyar párt, a Magyar Szövetség decemberi kongresszusán pedig arról döntött, hogy Forró Krisztián pártelnök lesz a párt saját köztársaságielnök-jelöltje.

Az elnökválasztási kampány már január 9-én elkezdődött. A jelölteknek ettől a naptól számítva minden kampányra fordított összeget egy transzparens számlán kell vezetniük, amelyet nyilvánosan is hozzáférhetővé kell tenni. A jelöltek a kampány során összesen legfeljebb félmillió eurót költhetnek el. A választás napja előtt 48 órával kampánycsend lép életbe. Az elnökválasztás első fordulója két hónap múlva, március 23-án, szombaton lesz. Az esetleges második fordulóra április 6-án kerül sor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×