A brit egészségügyi szolgálat, az National Health Service (NHS) 75 éves történelme során nem volt még ilyen komoly sztrájk, ami egészen január 9-ig tart. Mindez azzal jár, hogy több ezer beteg kezelését és vizsgálatait halasztották el – jelentések szerint 88 ezer esetben –, köztük rákos és látási zavarokkal küzdő emberek időpontjait is.

A brit Betegszövetség nevű szervezet szerint a kórházakban túl kevés a személyzet ahhoz, hogy megküzdjön a fennakadás okozta terheléssel. Ezért arra sürgetik a kormányt és a Brit Orvosi Kamarát, hogy közvetítők útján gyorsan rendezzék a junior orvosok évek óta húzódó bérvitáját.

Kommentátorok megjegyzik, hogy a brit orvosok, nővérek és más személyzet 13 hónapon át tartó időszakos munkabeszüntetései során több mint 1,2 millió kezelést és vizsgálatot halasztottak el.

A főorvosok szeptemberben és októberben arra kényszerítették a kormányt, hogy a felajánlott 6 százalékos béremelést toldja meg még 5 százalékkal.

A pályakezdő kategóriába sorolt orvosok viszont – bár fokozatosan – 35 százalékos béremelést követelnek amiatt, ahogy fizetésüket az évek során reálértékben csökkentették.

Képviselőik szerint a kormány által felajánlott 11 százalék még mindig de facto fizetéscsökkentést jelent sokuk számára. „Nincs pénzünk az előrelépést biztosító vizsgákra” – panaszolta egyikük egy tévéinterjúban.

Tudósítók szerint a most indult brit orvossztrájk lehet a legnehezebb az egészségügyi szolgálat számára. Nemcsak azért, mert hosszú, hanem mert a nagyobb terhelést jelentő téli időszak legnehezebb hetében tartják. A munkabeszüntetésben 46 ezer doktor érintett. Ami lényeges: még az ellenzéki Munkáspárt sem adna 35 százalékos béremelést a junior orvosoknak.

Közben egyesek felelőssé teszik őket a tavaly állítólagosan megnövekedett halálesetek számáért. A baloldali The Guardian című lap szerint erre nincs statisztikai bizonyíték és az Európai Baleseti Gyógyászati Ellátás (European Journal of Emergency Medicine) című szaklapnak a tavaly március–áprilisi sztrájkokról szóló tanulmánya szerint a baleseti osztályokon hasonló volt a halálozási szint a sztrájkmentes napokhoz képest. A lap azt is megemlítette, hogy egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 45 százaléka a kormányt és csak 21 százaléka az orvosokat hibáztatta a sztrájkokért. Ez azonban még szeptemberben volt.

A konzervatív The Telegraph viszont azt emelte ki, hogy mekkora csapás a mostani sztrájk a betegekre nézve, idézve egy kórházi vezetőt, aki szerint ezzel aláásták azt a tervet, hogy lerövidítik a hosszú várólistákat.

Más NHS-vezetők azt mondták: ha akár egy-két főorvos beteget jelent, akkor összeomolhat az adott kórház vészhelyzeti terve.