eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A 2020. április 15-én készült, június 18-án közreadott képen egy a brit jegybank, a Bank of England emblémája a bank épületén London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Frászt kaptak a britek – jöhet a britcoin

Rishi Sunak kormánya saját kriptovaluta bevezetését tervezi. Az ezt megelőző nemzeti konzultáció során azonban masszív közfelháborodással szembesült a privát adatok gyenge védelmének kapcsán. Emiatt további intézkedésekre kényszerül.

Új törvények fogják védeni a Bank of England által kibocsátott digitális fontot használó britek magánszféráját az illetéktelen adathalászattól való félelmek eloszlatása érdekében. A beígért „garanciáról” a Telegraph című lap írt.

A brit pénzügyminisztérium és a Bank of England azt követően lép, hogy a közvéleményben visszatetszést váltott ki annak a módja, ahogy az évtized végéig be akarják vezetni a „britcoin” elnevezésű központi banki digitális valutát (CBDC).

A tisztviselők az elkövetkező hetekben várható konzultációs válaszban további lépéseket tesznek a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelésére.

Magánszféra és „coin-limit”

A jövőbeni brit jogszabályok „garantálják” majd, hogy a pénzügyminisztérium és a Bank of England ne férhessen hozzá a személyes adatokhoz, és ne figyelhesse a felhasználók költési szokásait – ha a parlament zöld utat ad a „digitális fontnak”.

A februári konzultációból az látszik, hogy a válaszadók ragaszkodnak az eredeti javaslatokhoz, amelyek szerint maximum 10 000 és 20 000 font körüli összegű britcoin lehet a magánszemélyek birtokában. Mindez annak ellenére történik, hogy a képviselők és a bankok szerint az ilyen magas korlátok banki rohamokat gerjeszthetnek és növelhetik a hitelezői csődök kockázatát.

Több mint 50 000 ember válaszolt a jegybank kérdőívére, és a rekordszámú válasz miatt meghosszabbították a konzultációt.

Miért nem tetszik a készpénz kiváltása?

A válaszokból kiderült, hogy a digitális font 2030-ig történő bevezetésére vonatkozó javaslatokat a lakosság széles körű aggodalmai övezik. A fő aggály a magánélet védelmével kapcsolatos, de attól is tartanak, hogy mindez előrevetíti a készpénz eltörlését.

Ez súlyosan érintheti az időseket, a kisvállalkozásokat és az utcai árusokat, akik még mindig nagy mértékben hagyatkoznak a készpénzre.

A brit falvakból és városokból közben fokozatosan tűnnek el a fizikai bankfiókok és különféle intézkedések szorítják vissza a készpénzhasználatot.

A Bank of England most közölte, hogy még nem döntött a digitális font bevezetéséről, de „valószínűsíti”, hogy az online tranzakciók növekedésével szükség lesz rá.

Az intézmény legutóbbi éves jelentése szerint az elmúlt két évben már mintegy 13 millió fontot költött kutatásra és fejlesztésre.

A digitális pénz aláássa az anonimitást

Bár a magánélet védelmét szolgáló új törvények a lakosság megnyugtatását szolgálják, a brit kormány bennfentesei elismerték, hogy a digitális font nem nyújthat ugyanolyan anonimitást, mint a készpénz.

A közvetítőknek – például a digitális fontot tároló pénztárcák üzemeltetőinek – ugyanúgy eleget kell tenniük a rendőrség adatkéréseinek, mint a bankoknak.

A kormány már elkötelezte magát amellett, hogy a digitális font bevezetése előtt elsődleges jogszabályt vezet be, így a Parlament szavazhat a végleges döntésről.

Az alső- és felsőház tagjai máris aggályokat fogalmaztak meg a digitális font bevezetésével kapcsolatban. December elején a pénzügyminisztérium különbizottsága sürgette a döntéshozókat, hogy foglalkozzanak a pénzügyi stabilitási kockázatokkal, mielőtt folytatnák a projektet.

A képviselők közölték:

„a stresszes pénzügyi és piaci időszakaiban a digitális fontra való gyors és egyszerű átváltás lehetősége felgyorsíthatja a betétek kivonását a bankokból – azaz egy úgynevezett banki rohamot segíthet elő –, és ezáltal növelheti a bankcsődök kockázatát”.

A brit pénzügyminisztérium és a Bank of England közös közleménye igyekezett megnyugtatni az aggódókat, akik kíváncsian várják, milyen konkrét lépésekkel védik majd a pénzhasználók anonimitását: „mindig is egyértelmű volt, hogy a digitális fontot csak a készpénz mellett vezetnénk be, és hogy az egyén magánéletének védelme minden tervezetnél elsődleges fontosságú” – ez ugyanis az ígéret.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×