Infostart.hu
eur:
384.82
usd:
331.08
bux:
123090.37
2026. március 4. szerda Kázmér
A 2020. április 15-én készült, június 18-án közreadott képen egy a brit jegybank, a Bank of England emblémája a bank épületén London pénzügyi negyedében. Ezen a napon bejelentették, hogy a brit jegybank százmilliárd font pótlólagos likviditást juttat a brit gazdaságba az új koronavírus okozta járvány súlyos hatásainak enyhítése érdekében.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Frászt kaptak a britek – jöhet a britcoin

Rishi Sunak kormánya saját kriptovaluta bevezetését tervezi. Az ezt megelőző nemzeti konzultáció során azonban masszív közfelháborodással szembesült a privát adatok gyenge védelmének kapcsán. Emiatt további intézkedésekre kényszerül.

Új törvények fogják védeni a Bank of England által kibocsátott digitális fontot használó britek magánszféráját az illetéktelen adathalászattól való félelmek eloszlatása érdekében. A beígért „garanciáról” a Telegraph című lap írt.

A brit pénzügyminisztérium és a Bank of England azt követően lép, hogy a közvéleményben visszatetszést váltott ki annak a módja, ahogy az évtized végéig be akarják vezetni a „britcoin” elnevezésű központi banki digitális valutát (CBDC).

A tisztviselők az elkövetkező hetekben várható konzultációs válaszban további lépéseket tesznek a magánélet védelmével kapcsolatos aggályok kezelésére.

Magánszféra és „coin-limit”

A jövőbeni brit jogszabályok „garantálják” majd, hogy a pénzügyminisztérium és a Bank of England ne férhessen hozzá a személyes adatokhoz, és ne figyelhesse a felhasználók költési szokásait – ha a parlament zöld utat ad a „digitális fontnak”.

A februári konzultációból az látszik, hogy a válaszadók ragaszkodnak az eredeti javaslatokhoz, amelyek szerint maximum 10 000 és 20 000 font körüli összegű britcoin lehet a magánszemélyek birtokában. Mindez annak ellenére történik, hogy a képviselők és a bankok szerint az ilyen magas korlátok banki rohamokat gerjeszthetnek és növelhetik a hitelezői csődök kockázatát.

Több mint 50 000 ember válaszolt a jegybank kérdőívére, és a rekordszámú válasz miatt meghosszabbították a konzultációt.

Miért nem tetszik a készpénz kiváltása?

A válaszokból kiderült, hogy a digitális font 2030-ig történő bevezetésére vonatkozó javaslatokat a lakosság széles körű aggodalmai övezik. A fő aggály a magánélet védelmével kapcsolatos, de attól is tartanak, hogy mindez előrevetíti a készpénz eltörlését.

Ez súlyosan érintheti az időseket, a kisvállalkozásokat és az utcai árusokat, akik még mindig nagy mértékben hagyatkoznak a készpénzre.

A brit falvakból és városokból közben fokozatosan tűnnek el a fizikai bankfiókok és különféle intézkedések szorítják vissza a készpénzhasználatot.

A Bank of England most közölte, hogy még nem döntött a digitális font bevezetéséről, de „valószínűsíti”, hogy az online tranzakciók növekedésével szükség lesz rá.

Az intézmény legutóbbi éves jelentése szerint az elmúlt két évben már mintegy 13 millió fontot költött kutatásra és fejlesztésre.

A digitális pénz aláássa az anonimitást

Bár a magánélet védelmét szolgáló új törvények a lakosság megnyugtatását szolgálják, a brit kormány bennfentesei elismerték, hogy a digitális font nem nyújthat ugyanolyan anonimitást, mint a készpénz.

A közvetítőknek – például a digitális fontot tároló pénztárcák üzemeltetőinek – ugyanúgy eleget kell tenniük a rendőrség adatkéréseinek, mint a bankoknak.

A kormány már elkötelezte magát amellett, hogy a digitális font bevezetése előtt elsődleges jogszabályt vezet be, így a Parlament szavazhat a végleges döntésről.

Az alső- és felsőház tagjai máris aggályokat fogalmaztak meg a digitális font bevezetésével kapcsolatban. December elején a pénzügyminisztérium különbizottsága sürgette a döntéshozókat, hogy foglalkozzanak a pénzügyi stabilitási kockázatokkal, mielőtt folytatnák a projektet.

A képviselők közölték:

„a stresszes pénzügyi és piaci időszakaiban a digitális fontra való gyors és egyszerű átváltás lehetősége felgyorsíthatja a betétek kivonását a bankokból – azaz egy úgynevezett banki rohamot segíthet elő –, és ezáltal növelheti a bankcsődök kockázatát”.

A brit pénzügyminisztérium és a Bank of England közös közleménye igyekezett megnyugtatni az aggódókat, akik kíváncsian várják, milyen konkrét lépésekkel védik majd a pénzhasználók anonimitását: „mindig is egyértelmű volt, hogy a digitális fontot csak a készpénz mellett vezetnénk be, és hogy az egyén magánéletének védelme minden tervezetnél elsődleges fontosságú” – ez ugyanis az ígéret.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Megerősítette: nem lesz miniszterelnök-jelölti vita Magyar Péterrel.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×