eur:
394.06
usd:
365.66
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Franciaországból a La Manche-csatornán átkelő illegális bevándorlók a délkelet-angliai Doverbe érkeznek a brit határőrség gumicsónakján, amely egy csónakról vette fedélzetére őket 2021. július 22-én. Franciaországból eddig annyi migráns érkezett a La Manche-csatornán át Nagy-Britanniába, amennyi az egész  tavalyi évben összesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Vickie Flores

Drasztikus intézkedéseket terjesztett elő Rishi Sunak, máris nemzetközi perekre készülnek

„Ha illegálisan lépett be az országunkba, nem maradhat” – ez az üzenete Rishi Sunak új bevándorlási törvénytervezetének. A brit kormányfő még az év elején ígéretet tett, hogy leállítja a „csónakokat”, amiket embercsempészek indítanak útnak a francia partokról az Egyesült Királyság felé. Nehéz dolga lehet.

Tavaly 45 ezer ember lépett brit földre a La Mance-csatonán keresztül érkező vízi járműveken, amiket a Királyi Haditengerészet kénytelen biztonságosan a partra kísérni. A világ különböző országaiból kikerülő emberek – afgánok, irániak, afrikaiak, albánok – ezek után menedékjogot kérnek és különböző szállásokon várják ügyük elbírálását.

Csakhogy a brit hatóságok 160 ezres lemaradásban vannak. Az általában kissé teátrálisan és kedvesen beszélő Rishi Sunak miniszterelnök kemény fellépést ígért az év elején: új törvényeket, amik „leállítják a csónakokat”. Aki illegálisan érkezik, azt őrizetbe veszik és deportálják, valamint teljesen leállítják a La Manche-csatornán való illegális átkeléseket.

A mostani törvényjavaslat szerint 28 napig garantáltan el lesznek zárva, nem lesz lehetőség bírósági felülvizsgálatra vagy óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre.

A törvény automatikusan tartózkodásra nem jogosultnak minősíti és örökre kitiltja őket, elvéve a lehetőséget, hogy bármikor is brit állampolgárságot szerezzenek.

Akit nem nem tudnak saját országába visszatoloncolni, azt Ruandába küldik – miután egyezményt kötöttek az afrikai országgal az illegális bevándorlók átszállításáról, „hogy ott újrakezdjék az életüket”. A kitoloncolás ellen csak nagyon kisszámú óvást lesznek hajlandók elbírálni a britek – azokban az esetekben, ha valaki „vissza nem fordítható károsodást szenvedhet”, abban az országban, ahová továbbküldik. Humanitárius szempontokat, például a családi élethez való jogot csak a kitoloncolás után mérlegelnek.

Suella Braverman brit belügyminiszter szerint ez „szétforgácsolja az embercsempészek üzleti modelljét, hálózataikat, végső soron pedig életeket menthet meg”. Elismerte, hogy a jogszabály-tervezet lehet, hogy nem feltétlenül lesz kompatibilis az európai emberi jogi konvencióval, ami azt jelenti, hogy

Londonnak jogi csatározásra kell felkészülnie Strasbourggal.

Viszont Bravermann úgy gondolja, hogy a briteknek jó esélyük van a jogi csaták megnyerésére.

Nagy-Britanniában a megélhetési válság közepette szavazatokat hozhat a migránsok elleni fellépés, bár Sunakot az ötlet ellenzői arra figyelmeztették, hogy perek sokaságára számíthat a részükről.

Kommentátorok szerint a törvénytervezet elő fogja írni a brit belügyminiszternek, hogy kötelessége lesz kitoloncolni a migránsokat, és hogy ez a feladata elsőbbséget élvez majd a migránsok menedékkérelmeivel szemben.

Közben Nagy-Britannia

éves „menedékkérő kvótát” állapít meg a „biztonságos és jogszerű” menedékkérelemre.

Sunak tervét máris bírálatok érték: Brüsszelből Ylva Johansson belügyi EU-biztos „a nemzetközi megsértésének” nevezte.

A BBC egyik legnagyobb sztárja, Gary Lineker volt válogatott focista és egy népszerű futballműsor házigazdája a náci Németország hozzáállásához hasonlította a tervet, amiért sokan azt akarják, hogy a BBC távolítsa el a soraiból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

A kormány veszélyhelyzeti intézkedései vannak Brüsszel asztalán

Az Európai Bizottság két ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályok megsértésére hivatkozva még tavaly év végén, amelyek heteken belül új szintre léphetnek. A Portfolio uniós döntéshozóktól úgy értesült, hogy több esetben látnak még kételyeket a magyar közbeszerzési rendszert illetően, így valószínűleg további egyeztetésekre lesz szükség, ezek után májusban felszólítást küldhetnek, hogy ne citálják Magyarországot az Európai Unió Bírósága elé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×