Infostart.hu
eur:
385.01
usd:
328.63
bux:
0
2026. január 21. szerda Ágnes
Franciaországból a La Manche-csatornán átkelő illegális bevándorlók a délkelet-angliai Doverbe érkeznek a brit határőrség gumicsónakján, amely egy csónakról vette fedélzetére őket 2021. július 22-én. Franciaországból eddig annyi migráns érkezett a La Manche-csatornán át Nagy-Britanniába, amennyi az egész  tavalyi évben összesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Vickie Flores

Drasztikus intézkedéseket terjesztett elő Rishi Sunak, máris nemzetközi perekre készülnek

„Ha illegálisan lépett be az országunkba, nem maradhat” – ez az üzenete Rishi Sunak új bevándorlási törvénytervezetének. A brit kormányfő még az év elején ígéretet tett, hogy leállítja a „csónakokat”, amiket embercsempészek indítanak útnak a francia partokról az Egyesült Királyság felé. Nehéz dolga lehet.

Tavaly 45 ezer ember lépett brit földre a La Mance-csatonán keresztül érkező vízi járműveken, amiket a Királyi Haditengerészet kénytelen biztonságosan a partra kísérni. A világ különböző országaiból kikerülő emberek – afgánok, irániak, afrikaiak, albánok – ezek után menedékjogot kérnek és különböző szállásokon várják ügyük elbírálását.

Csakhogy a brit hatóságok 160 ezres lemaradásban vannak. Az általában kissé teátrálisan és kedvesen beszélő Rishi Sunak miniszterelnök kemény fellépést ígért az év elején: új törvényeket, amik „leállítják a csónakokat”. Aki illegálisan érkezik, azt őrizetbe veszik és deportálják, valamint teljesen leállítják a La Manche-csatornán való illegális átkeléseket.

A mostani törvényjavaslat szerint 28 napig garantáltan el lesznek zárva, nem lesz lehetőség bírósági felülvizsgálatra vagy óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre.

A törvény automatikusan tartózkodásra nem jogosultnak minősíti és örökre kitiltja őket, elvéve a lehetőséget, hogy bármikor is brit állampolgárságot szerezzenek.

Akit nem nem tudnak saját országába visszatoloncolni, azt Ruandába küldik – miután egyezményt kötöttek az afrikai országgal az illegális bevándorlók átszállításáról, „hogy ott újrakezdjék az életüket”. A kitoloncolás ellen csak nagyon kisszámú óvást lesznek hajlandók elbírálni a britek – azokban az esetekben, ha valaki „vissza nem fordítható károsodást szenvedhet”, abban az országban, ahová továbbküldik. Humanitárius szempontokat, például a családi élethez való jogot csak a kitoloncolás után mérlegelnek.

Suella Braverman brit belügyminiszter szerint ez „szétforgácsolja az embercsempészek üzleti modelljét, hálózataikat, végső soron pedig életeket menthet meg”. Elismerte, hogy a jogszabály-tervezet lehet, hogy nem feltétlenül lesz kompatibilis az európai emberi jogi konvencióval, ami azt jelenti, hogy

Londonnak jogi csatározásra kell felkészülnie Strasbourggal.

Viszont Bravermann úgy gondolja, hogy a briteknek jó esélyük van a jogi csaták megnyerésére.

Nagy-Britanniában a megélhetési válság közepette szavazatokat hozhat a migránsok elleni fellépés, bár Sunakot az ötlet ellenzői arra figyelmeztették, hogy perek sokaságára számíthat a részükről.

Kommentátorok szerint a törvénytervezet elő fogja írni a brit belügyminiszternek, hogy kötelessége lesz kitoloncolni a migránsokat, és hogy ez a feladata elsőbbséget élvez majd a migránsok menedékkérelmeivel szemben.

Közben Nagy-Britannia

éves „menedékkérő kvótát” állapít meg a „biztonságos és jogszerű” menedékkérelemre.

Sunak tervét máris bírálatok érték: Brüsszelből Ylva Johansson belügyi EU-biztos „a nemzetközi megsértésének” nevezte.

A BBC egyik legnagyobb sztárja, Gary Lineker volt válogatott focista és egy népszerű futballműsor házigazdája a náci Németország hozzáállásához hasonlította a tervet, amiért sokan azt akarják, hogy a BBC távolítsa el a soraiból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Az ENSZ drága konkurenciáját szervezi Donald Trump – Németország kivár

Németországra is számít az amerikai elnök abban a „béketanácsban”, amelyet első lépésben a gázai konfliktus megoldására, hosszabb távon az ENSZ felváltására kíván létrehozni. A német kormány még nm döntött arról, hogy elfogadja-e az invitálást, mindenesetre Friedrich Merz kancellár szerdán a davosi világgazdasági fórumon erről is tárgyalni akar Donald Trumppal.
Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Csúnyán elbántak az amerikai piacokkal - Mi jöhet ma?

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Az ismét fellobbanó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek hatására kockázatkerülőbbé vált a piac, az ázsiai tőzsdék többnyire lekövették a tegnapi amerikai esést, Európában pedig iránykeresés jöhet a hét eleji lejtmenet után. A menedékeszközök eközben jól teljesítenek, az arany ára új csúcsra emelkedett. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×