Infostart.hu
eur:
353.72
usd:
310.47
bux:
0
2026. június 29. hétfő Péter, Pál
Franciaországból a La Manche-csatornán átkelő illegális bevándorlók a délkelet-angliai Doverbe érkeznek a brit határőrség gumicsónakján, amely egy csónakról vette fedélzetére őket 2021. július 22-én. Franciaországból eddig annyi migráns érkezett a La Manche-csatornán át Nagy-Britanniába, amennyi az egész  tavalyi évben összesen.
Nyitókép: MTI/EPA/Vickie Flores

Drasztikus intézkedéseket terjesztett elő Rishi Sunak, máris nemzetközi perekre készülnek

„Ha illegálisan lépett be az országunkba, nem maradhat” – ez az üzenete Rishi Sunak új bevándorlási törvénytervezetének. A brit kormányfő még az év elején ígéretet tett, hogy leállítja a „csónakokat”, amiket embercsempészek indítanak útnak a francia partokról az Egyesült Királyság felé. Nehéz dolga lehet.

Tavaly 45 ezer ember lépett brit földre a La Mance-csatonán keresztül érkező vízi járműveken, amiket a Királyi Haditengerészet kénytelen biztonságosan a partra kísérni. A világ különböző országaiból kikerülő emberek – afgánok, irániak, afrikaiak, albánok – ezek után menedékjogot kérnek és különböző szállásokon várják ügyük elbírálását.

Csakhogy a brit hatóságok 160 ezres lemaradásban vannak. Az általában kissé teátrálisan és kedvesen beszélő Rishi Sunak miniszterelnök kemény fellépést ígért az év elején: új törvényeket, amik „leállítják a csónakokat”. Aki illegálisan érkezik, azt őrizetbe veszik és deportálják, valamint teljesen leállítják a La Manche-csatornán való illegális átkeléseket.

A mostani törvényjavaslat szerint 28 napig garantáltan el lesznek zárva, nem lesz lehetőség bírósági felülvizsgálatra vagy óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre.

A törvény automatikusan tartózkodásra nem jogosultnak minősíti és örökre kitiltja őket, elvéve a lehetőséget, hogy bármikor is brit állampolgárságot szerezzenek.

Akit nem nem tudnak saját országába visszatoloncolni, azt Ruandába küldik – miután egyezményt kötöttek az afrikai országgal az illegális bevándorlók átszállításáról, „hogy ott újrakezdjék az életüket”. A kitoloncolás ellen csak nagyon kisszámú óvást lesznek hajlandók elbírálni a britek – azokban az esetekben, ha valaki „vissza nem fordítható károsodást szenvedhet”, abban az országban, ahová továbbküldik. Humanitárius szempontokat, például a családi élethez való jogot csak a kitoloncolás után mérlegelnek.

Suella Braverman brit belügyminiszter szerint ez „szétforgácsolja az embercsempészek üzleti modelljét, hálózataikat, végső soron pedig életeket menthet meg”. Elismerte, hogy a jogszabály-tervezet lehet, hogy nem feltétlenül lesz kompatibilis az európai emberi jogi konvencióval, ami azt jelenti, hogy

Londonnak jogi csatározásra kell felkészülnie Strasbourggal.

Viszont Bravermann úgy gondolja, hogy a briteknek jó esélyük van a jogi csaták megnyerésére.

Nagy-Britanniában a megélhetési válság közepette szavazatokat hozhat a migránsok elleni fellépés, bár Sunakot az ötlet ellenzői arra figyelmeztették, hogy perek sokaságára számíthat a részükről.

Kommentátorok szerint a törvénytervezet elő fogja írni a brit belügyminiszternek, hogy kötelessége lesz kitoloncolni a migránsokat, és hogy ez a feladata elsőbbséget élvez majd a migránsok menedékkérelmeivel szemben.

Közben Nagy-Britannia

éves „menedékkérő kvótát” állapít meg a „biztonságos és jogszerű” menedékkérelemre.

Sunak tervét máris bírálatok érték: Brüsszelből Ylva Johansson belügyi EU-biztos „a nemzetközi megsértésének” nevezte.

A BBC egyik legnagyobb sztárja, Gary Lineker volt válogatott focista és egy népszerű futballműsor házigazdája a náci Németország hozzáállásához hasonlította a tervet, amiért sokan azt akarják, hogy a BBC távolítsa el a soraiból.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Putyin is kénytelen elismerni a gondokat, Moszkva megint bevetheti a „kis zöld emberkéket” – Ukrajnai háborús híreink hétfőn

Vlagyimir Putyin orosz elnök kénytelen volt megszólalni az Oroszországban tapasztalható problémákról – közölte a TASzSz. Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok a beszámolók, amelyek súlyos üzemanyaghiányt jelentettek Oroszország több területén, különösen a fővárosban, Moszkvában alakultak ki hosszú sorok a benzinkutak előtt. Az orosz elnök a kormánypárt, az Egységes Oroszország kongresszusán megemlítette a problémát, és elismerte, hogy az ország „kritikus időszakot él át”. Az Ukrajinszka Pravda írt Paweł Szota, a lengyel Külügyi Hírszerző Ügynökség (AW) vezetőjének kijelentéseiről. A hírszerzési vezető szerint Moszkva ismételten bevetheti a „kis zöld emberkéket” (ez az elnevezés a Krímben terjedt el, amikor jelöletlen zöld egyenruhás fegyveresek tűntek fel a félszigeten 2014-ben) ezúttal a Balti államokban, hogy tesztelje a NATO reakcióit. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×