Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Facebook/Miloš Zeman - prezident České republiky

Miloš Zeman: Csehország is háborúban áll az orosz agresszorral

A cseh diplomáciának nem lesz nagykövete az orosz fővárosban. Vitězslav Pivoňka, aki már eddig is nagykövetként szolgált, továbbra is megmarad tisztségében, de fizikailag nem lesz jelen Moszkvában. A cseh államfő ismét hangsúlyozta: Csehországnak továbbra is folytatnia kell a segítségnyújtást Ukrajnának.

A cseh–orosz diplomáciai kapcsolatok akkor romlottak meg első alkalommal, amikor Prága tavaly áprilisban kiutasított több tucat orosz diplomatát, mert a cseh titkosszolgálatok szerint az orosz titkosszolgálat felelős a 2014-ben történt vrběticei robbantásokért. A muníciós raktárakban történt detonációknak két cseh áldozatuk is volt.

A diplomáciai botrány a nagykövetségek által alkalmazott csehek és oroszok számának korlátozásához is vezetett. Az ukrán–orosz háború pedig nem javított Oroszország megítélésén a csehek körében. Prága ezért úgy döntött, hogy nem küldi vissza nagykövetét Moszkvába az ukrajnai orosz agresszió idején, de a diplomáciai kapcsolatokat sem akarja teljesen megszakítani az oroszokkal.

"Bár példátlan eseményeket élünk át, úgy vélem, hogy

a Cseh Köztársaság számára még mindig előnyös, ha legalább minimális diplomáciai jelenlétet biztosítunk ott"

– fogalmazott Jan Lipavský cseh külügyminiszter.

Ha nagykövete nem is lesz Csehországnak Moszkvában, Jiří Čistecký személyében egy biztonságpolitikai szakértőt küld, aki Törökországból teszi át a székhelyét az orosz fővárosba, és diplomáciai ügyvivőként teljesít majd szolgálatot.

Moszkvát a hamarosan leköszönő cseh államfő, Miloš Zeman is bírálja, aki egyébként hosszú ideig támogatta Vlagyimir Putyint. Az ukrajnai háború kirobbanása óta azonban megváltozott a véleménye, és azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást az orosz agresszió sújtotta Ukrajnának. "Azáltal, hogy ilyen masszív segítséget nyújtunk, nemcsak de facto, hanem de iure is háborúban állunk. Be kell látnunk, hogy mi is háborúban állunk az agresszorral" – fogalmazott Miloš Zeman cseh elnök.

A humanitárius segítségnyújtás mellett katonai segítséget is kap Ukrajna Csehországtól. A cseh parlament még november végén hagyta jóvá azt a kormánydöntést, miszerint a jövő év végéig a csehek mintegy négyezer ukrán katona számára biztosítanak speciális kiképzést egy-egy hónapos szakaszban. December elején már tartottak is egy közös hadgyakorlatot a Libavá katonai körzetben. A védelmi tárca annyit közölt, a cseh hadsereg az ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogja kiképezni. A kiképzés költségeit 975 millió koronára, tehát mintegy 16 milliárd forintra becsülte a cseh kormány.

Az orosz támadásokat a prágai civilek többsége is elítéli.

December elején egy Vlagyimir Putyin orosz államfőt gonosz manóként ábrázoló szobrot helyeztek el az egyik fővárosi kerület főterén. Az orosz elnököt kifigurázó szobor egy világtérképen áll, balkeze egy gázvezeték csapját próbálja elzárni, míg jobbkeze a náci karlendítést utánozza. A szobor a kovácsművészek nemzetközi találkozója alkalmával készült. Alkotója, Dušan Dostál szerint vízkeresztig lesz kiállítva Prága hatodik kerületének főterén, majd elárverezik, és a pénzt Ukrajnának szánt fegyverek vásárlására fordítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Olajtankert bombáztak le az irániak, beleremeghet a világ kőolajpiaca

Miután Irán közölte, hogy válaszul az amerikai–izraeli légitámadásokra lezárják a világ egyik fő „kőolaj-ütőerét”, a Hormuzi-szorost, iráni rakétatalálat ért egy olajtankert. A világ kőolajpiacán nagy változások jöhetnek, akár nagy áremelkedés is elképzelhető. A magyar kormány szerint ebben a kiélezett helyzetben különösen fontos, hogy Ukrajna újraindítsa a szállítást a Barátság kőolajvezetéken Magyarország felé.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

Mutatjuk, hol él a legtöbb külföldi Magyarországon

A vidéki térségek és azok központjaként működő kisvárosok elemzése kerül fókuszba a 2026. január elején induló NKFIH Starting-152305 sz. kutatási projektben. Ez a vizsgálat fókuszául választott települési kör kiemelten értékes, mivel a legutóbbi népszámlálás szerint Magyarország településeinek jelentős része 30.000 főnyi lakosság alá csökkent. Ezeket a vidéki és kisvárosi társadalmakat különösen érintik az általánosnak tekinthető tendenciák: a rendkívül negatív demográfiai dinamika, a kivándorlás miatti elöregedés, az etnikai szegregáció megjelenése, az alacsony iskolázottság, az alkoholizmus és a mentális betegségek növekvő aránya, valamint az életminőség romlása. Ezen túlmenően azt tapasztaljuk, hogy a kisvárosok újfent, mint lakóhely, nemcsak a belföldi migráció, hanem a külföldi és visszatérő migráció szempontjából is kiemelt célpontként jelentkeznek. A Starting-152305. kutatás több főbb dimenzió mentén vizsgálja az élhetőséget, elsőként a demográfiai dimenzióban a kisvárosokban élő külföldi lakosság arányát és térbeli eloszlását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×