Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.8
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Vlagyimir Putyin orosz és Szergej Nariskin, az orosz külföldi hírszerzés vezetője (b-j) a biztonsági szervek alkalmazottainak napja alkalmából tartott ünnepségen a moszkvai Kremlben 2019. december 19-én.
Nyitókép: Alekszej Druzsinyin

De akkor miről tárgyalt az orosz és az amerikai kémfőnök, ha nem a békéről?

Törökországban találkozott orosz kollégájával a CIA vezetője és a téma Ukrajna volt. Az amerikai oldal azonban – hivatalosan cáfolta, hogy a potenciális békekötésről tárgyaltak volna. Helyette figyelmeztették Moszkvát: ne vessen be nukleáris fegyvert.

Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan gondolják úgy, hogy ha már sor került egy példa nélküli találkozóra a CIA és az orosz kémügynökség vezetője között - miközben Moszkvát gyakorlatilag elvágták a Nyugattól -, akkor ott bizonyosan az ukrajnai háború leállítása volt a téma.

William Burns CIA-igazgató és Szergej Nariskin, az orosz külső hírszerző szolgálat főnöke által vezetett megbeszélések voltak a legmagasabb szintű személyes találkozók orosz és amerikai tisztviselők között Moszkva februári inváziója óta.

Az amerikaiak azonban ismét tagadták, hogy bármiféle puhatolózásba fognának a tűzszünetről Ukrajna bevonása nélkül, miközben Kijev azt mondja, az oroszok először vonuljanak ki minden megszállt és annektált területről. Ehelyett - fehér házi illetékesek szerint - a megbeszélések szinte teljes egészében a nukleáris eszkaláció veszélyére összpontosítottak.

Burns és Nariskin törökországi találkozóját az amerikaiak kérték.

Mint a New York Times megjegyezte, az amerikai és az európai vezetők egyelőre azt tekintik céljuknak, hogy a háborút Ukrajnára korlátozzák és megakadályozzák, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök taktikai nukleáris vagy más tömegpusztító fegyvert vessen be; aminek lehetőségét Putyin persze többször is tagadta, igaz, a háború indításának szándékát is.

Putyinnak az atomfegyverek bevetésének elutasításáról szóló megjegyzései mérsékelték az aggodalmakat a nyugati fővárosokban, de más utalgatásai és Moszkva harctéri kudarcai miatt továbbra is óvatosak.

Október közepén az amerikai kormányzatban hírszerzési információkat köröztettek orosz tábornokoknak a nukleáris fegyverek bevetéséről folytatott beszélgetéseiről. Ezek részben azért keltettek aggodalmat, mert akkoriban érkeztek, amikor Oroszország azzal kezdte vádolni Ukrajnát, hogy úgynevezett "piszkos bombák” bevetését tervezi. Egyes amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy a vádak célja az lehet, hogy ürügyet teremtsenek a nukleáris fegyver bevetéséhez.

Oroszország inváziója óta az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy céljuk az ukránok támogatása, ugyanakkor annak biztosítása, hogy

  • a háború ne eszkalálódjon és
  • ne provokáljon ki egy szélesebb nukleáris konfliktust.

Lloyd Austin védelmi miniszter októberben két telefonbeszélgetést folytatott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel a témáról. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadó az elmúlt hónapokban szintén telefonon beszélt kollégájával, Nyikolaj Patrusevvel nukleáris kérdésekről. Most pedig Burns CIA-főnök utazott Törökországba, hogy újabb üzenetet közvetítsen. A spekulációt, hogy az amerikaiak béketárgyalásokat szorgalmaznának, az erősítette, hogy Mark Milley tábornok,

amerikai vezérkari főnök azzal érvelt, hogy Ukrajnának tárgyalnia kellene Oroszországgal, hogy megszilárdítsa a közelmúltban elért eredményeit.

Valerij Zaluzsnyij tábornok, az ukrán hadsereg parancsnoka azonban közölte:

"Az ukrán hadsereg nem fogad el semmilyen tárgyalást, megállapodást vagy kompromisszumos döntést."

Közben viszont elemzők szerint Vlagyimir Putyin még Herszon városának feladása után sem hiszi, hogy vesztésre állna, ami azt erősíti, hogy felek nem állnak készen a tárgyalásokra. A két kémfőnök találkozóján szóba került még az Oroszországban fogva tartott amerikaiak, a női kosárlabdasztár, Brittney Griner és Paul Whelan ügye.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×