Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
A brit Aiden Aslin (b) és Shaun Pinner, valamint a marokkói Szaaudun Brahim (k) rácsok mögött a csak Moszkva által függetlennek elismert Donyecki Népköztársaság legfelsőbb bíróságának tárgyalótermében Donyeckben 2022. június 9-én. Pinnert, Aslint és Brahimot halálra ítélték azzal a váddal, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban.
Nyitókép: MTI/AP

A britek kirakatpernek tartják két állampolgáruk ukrajnai halálra ítélését

Liz Truss brit külügyminiszter sürgős tárgyalásokat tart ukrán kollégájával a Kelet-Ukrajnában halálra ítélt két brit állampolgárságú harcos ügyében. A két britet egy Mariupolban fegyvert fogott marokkói diákkal együtt ítélte el a szakadár „Donyecki Népköztársaság” egyik bírósága.

A mariupoli megadás előtti és az elfogása utáni videóiból ismert brit Aiden Aslin és Shaun Pinner, valamint Szaudun Brahim marokkói diák egy vasrács mögött hallgatta, ahogy a szakadár „Donyecki Népköztársaság” legfelsőbb bírósága halálra ítéli őket az Azovsztal fémmű védelmében játszott szerepük nyomán, ami miatt kivégzőosztag elé állíthatják őket.

Az ellenük megfogalmazott vádpontok között szerepelt a „terrorizmus, a bűnszövetkezet tagjaként végrehajtott bűncselekmény és a hatalom erőszakos megragadása és megtartása”. A Kijev ellenes lázadók illetékesei szerint tetteik „polgári lakosok halálához és sebesüléséhez, és a polgári és társadalmi infrastruktúrában esett károkhoz vezettek”.

Tudósítók megjegyezték, hogy az ítélet azért is tűnik szigorúnak, mert a halálbüntetést még Oroszországban is felfüggesztették. Figyelemreméltó az is, hogy a több száz magát megadó harcos közül épp az ő ügyüket vették előre.

A helyzet nyomán Liz Truss brit külügyminiszter sürgős tanácskozást kezdeményezett ukrán kollégájával, bár nem világos, hogy Kijevnek milyen hatása lehet az eseményekre – hacsak nem az, hogy a britek nyomást gyakorolnak rájuk, hogy

legyenek készek a briteket orosz foglyokra kicserélni.

Truss „kamu ítéletnek” nevezte a döntést, aminek „abszolút nulla a legitimitása”. A brit kormány közben emlékeztetett rá, hogy a férfiak nem zsoldosok voltak, hanem Ukrajnában élő személyek – Aslin kettős állampolgár péládul – és az ukrán fegyveres erők tagjaiként is szolgáltak. A családjaik választókörzeteiben megválasztott parlamenti képviselők közben azt követelték a kormánytól, hogy orosz kormányilletékeseken kérjék számon kelet-ukrajnai szövetségeseik lépéseit.

„Ez a nemzetközi jog durva megsértése, ez egy szovjet időket idéző kirakatper”

– mondta egyikük. A britek szerint a férfiakat hadifoglyokként kell kezelni és vonatkozik rájuk az emberséges bánásmódot előíró genfi konvenció.

Az Interfax orosz hírügynökség közlése szerint a britek egy hónapon belül megfellebbezhetik az ítéletet.

Közben Moszkvában, a Kreml egyik főpropagandistájának tartott Vlagyimir Szolovjov műsorában a vendégek bizarr módon arról értekeztek, hogy „felakasszák-e vagy agyonlőjék-e őket”. „A kalózokat soha nem lövik agyon, csak a katonákat. A bűnözőket akasztják” – mondta az egyik vendég. Ez már Szolovjovnak is sok volt: „De hát nem a középkorban vagyunk, nem kalózokkal van dolgunk és nem négyelünk fel embereket” – fogalmazott. Egy másik vendég pedig azt vetette föl, hogy miért nem lehet őket átadni, cserébe a befagyasztott orosz vagyonért?

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×