Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Jaroslav Nad szlovák védelmi miniszter beszél Benkő Tibor honvédelmi miniszterrel a tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón a budapesti Stefánia Palotában 2020. július 22-én.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Szlovák védelmi miniszter: A felfegyverzés sürgősebb, mint valaha

Az ukrán védelmi miniszter nagyra értékelte Szlovákia hajlandóságát a további segítségnyújtásra. A szlovák kormány pedig elfogadta a védelmi tárca stratégiai tervét.

Szlovákia eddig mintegy 154 millió euró értékű katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A Jaroslav Naď szlovák védelmi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetés alkalmával ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov megköszönte Szlovákia segítségét, és örült a két ország közti konstruktív tárgyalásoknak. „Ukrajna aktuális szükségleteiről egyeztetünk, amelyek a helyzet alakulásától függően változnak. Keressük a lehetőségeket és a módját annak, hogy eleget tegyünk ezeknek a kéréseknek, de a legfontosabb az országunk valós lehetőségeinek kölcsönös figyelembe vétele” – mondta a szlovák tárcavezető. A miniszter úgy fogalmazott, Ukrajna biztos lehet Szlovákia őszinte segítő szándékában.

A tárgyalások eredményeként a múlt héten nyolc darab Zuzana 2 önjáró löveg megvásárlásáról szóló szerződést kötött egymással az ukrán és a szlovák fél. A gyártó, a szlovák védelmi minisztériumhoz tartozó Konštrukta-Defence állami részvénytársaság rövidesen befejezi az Ukrajnának szánt első tarackágyúk gyártását.

Jaroslav Naď tárcavezető úgy véli, még sosem volt ilyen sürgető a katonaság megerősítése, mint jelenleg. A szlovák kormány elfogadta a védelmi minisztérium stratégiai tervét, amely részletesen meghatározza, hogy az előttünk álló 13 évben milyen fejlesztéseket kell végrehajtani a hadseregnél. A fejlesztések végösszege előzetes becslések szerint eléri a 38 milliárd eurót. A szaktárca szerint sürgősen szükség van az új, modern harckocsik beszerzésére, illetve a katonák számának növelésére is. Az elavult katonai felszerelés és a korábban elhanyagolt védelmi infrastruktúra a miniszter szerint azt bizonyítja, hogy Szlovákiában az elmúlt évtizedben a hadsereg fejlesztése mellékvágányra került.

Az Új Szó napilap szerint a védelmi minisztérium nemrégiben éppen azért adományozta Ukrajnának az S-300-as légvédelmi rakétarendszert, mert már több évtizedes felszerelésről volt szó, amelyet a szlovák hadsereg nem tudott volna hatékonyan felhasználni. A szlovák légteret most a Hollandia és Németország által küldött, jóval modernebb Patriot-rakéták védik. Jaroslav Naď szerint azonban ez csak a kezdet, az Ukrajna elleni orosz invázió pedig rámutatott, hogy a felfegyverkezés sürgősebb, mint valaha.

A nehéz gépesített hadosztály létrehozása érdekében a védelmi tárca elengedhetetlennek tartja a modern hadieszközök beszerzését. Ezért 2024-ig szeretnék megkötni az első, harckocsikkal kapcsolatos üzleteket. A 8x8-as meghajtású páncélozott katonai csapatszállítókból például 76-ot szeretnénk beszerezni. A tárca célja, hogy 2035-ig legalább 500 ilyen harckocsival rendelkezzen a hadsereg. Emellett lánctalpas páncélozott harckocsik beszerzését is tervezik, a minisztérium szerint legalább 152 ilyen eszközre lenne szükség. A hosszú távú tervek között a másik fontos célkitűzés a gyalogság megerősítése. A szlovák hadsereg kötelékében jelenleg 14 100 kiképzett katona szolgál. A védelmi miniszter azt szeretné, ha 2035-ig mintegy 8 ezer fővel bővülne a hadsereg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×