Ismét központi téma az élelmiszerbiztonság a sokkoló ukrajnai események miatt – írja elemzésében az ING Bank. Az anyag szerint az ellátási piacok megszakadása, az „önszankcionálás” több éve nem látott magasságba pumpálta a gabonaárakat.

Az elemzés nem említi Tunéziát, ahol 14 éve nem látott szintre ugrott a búza ára. Az ország búzaimportjának közel fele Ukrajnából származik. „A hónap végére mindig elfogy a pénz. Ha felmegy a kenyér ára, akkor máshol vesznek vissza a támogatásokból. Szükségünk van a kenyérre” – mondta a Guardiannek Hmaesz Ammani napszámos.

A helyzet még feszültebb lehet Egyiptomban, amely a világ legnagyobb búzaimportőre, és ahol már többször törtek ki zavargások az élelmiszer drágulása miatt.

Pedig ott még dotált is a kenyér ára. Viszont a kormánynak nincs pénze a támogatásokra, így azokból jelentősen vissza akar vágni. Az ING emlékeztetett: elég belegondolni, mekkora szerepet játszott az élelmiszerdrágulás az úgynevezett „arab tavaszban”.

A sokszor elfelejtett, tragikus polgárháború által sújtott Jemen is minden búzáját importálja, a gazdasági sokkot átélő Libanon pedig fele részt szorul behozatalra Ukrajnából. A kormány a múlt héten azt mondta, hogy 4-6 hétre elegendő búzájuk van. Csakhogy a háború miatt az ukrán kikötők nem üzemelnek és a harcok végéig valószínűleg nem is fognak. Ukrajnának és Oroszországnak is jelentős leszállítandó készletei vannak tavaly learatott búzából.

Visszatérve az ING-elemzéséhez,

a búzaszállítások miatti bizonytalanság nyomán más élelmiszeralapanyagok tovább drágulnak

– jegyzi meg az anyag. A határidős ügyletekben a búza ára az idén már több mint 70 százalékkal ment fel, a kukoricáé 30 százalékkal és a szójabab 25 százalékos ugrást ért el. A háborús bizonytalanság közepette nem világos, hogy tudnak-e a gazdák az idén magot ültetni, ami növeli a piaci bizonytalanságot.

Ukrajna a búza mellett a világ fő növényolajmag termelője, és ez a tény szintén felfelé hajtja az árakat.

Közben ott vannak az orosz készletek, de ezekkel – az ING megfogalmazása szerint – az „önszankcionálás” a gond. Azaz, hogy a Vlagyimir Putyin által megindított háborút követő nemzetközi felháborodás közepette a világ egy része bojkottál bármit, ami orosz eredetű. Így a búzavásárlók óvakodnak az oroszokkal való üzleteléstől, ráadásul erre a bankok sem szívesen adnak hitelt. Az eredmény:

míg az ukrán készletek az oroszok offenzívája miatt, addig az orosz készletek a világnak erre adott válasza miatt nem jutnak ki a világpiacra.

Közben másfajta érdekes átrendeződés is megindulhat: Kína eddig importbúzája 30 százalékát hozta be Ukrajnából, és az ING szerint most az Egyesült Államokhoz fordul majd. Peking ugyanakkor minden korlátozást feloldott az orosz gabona behozatalára.

Az ING szerint tavasszal arra lehet számtani, hogy az amerikai és más farmerek a korábbinál intenzívebben ültetnek majd búzát, szóját és kukoricát.