Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
A Black Lives Matter mozgalomhoz tartozó tüntetőket irritáló vegyi anyaggal oszlatják a szövetségi rendfenntartó erők emberei a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-re virradó éjszaka. A szövetségi rendfenntartó erőknek a városba érkezése óta a heves tüntetések jobbára csak a bíróság körüli két háztömbnyi területre korlátozódnak.
Nyitókép: MTI/AP/Noah Berger

Trump szövetségi katonái tovább tüzelik a tüntetőket

Két tűz közé került az Oregon állambeli Portland demokrata párti polgármestere, a helyiek a lemondását követelik, miközben az azonosítót nem viselő karhatalmi erők könnygázgránátja miatt is köhöghetett. Donald Trump amerikai elnök ebben és más demokrata vezetésű városokban is szövetségi erőket akar bevetni a tüntetők ellen.

A rendőri intézkedés során meghalt George Floyd halála óta tartanak a rasszizmusellenes tüntetések Portlandban. A helyi demokrata polgármester, Ted Wheeler is csatlakozott szerdán a tömeghez, de hamar rájött, hogy nem számíthat szimpátiára. A lakosok a lemondását követelték és egy zsák elhasznált könnygázpatront dobtak az útjába.

Ezt követően Wheeler bele is szagolhatott a gázba, miután szövetségi ügynökök és a katonai kommandósok intézkedni kezdtek.

Bár hivatalosan azért küldte a városba őket Donald Trump elnök hogy a fontosabb épületeket védjék, videók tanúsága szerint autókba tuszkoltak tüntetőket.

A fellépés nyomán feldühödött helyi, többségében fehér nők létrehozták az Anyák fala nevű csoportot, és kimentek tüntetni.

„A szövetségiek nem kímélnek bennünket sem. Kaptunk könnygázt és letartóztatták néhányunkat”

– mondta egyikük, Seneik Calloway a Telegraph című lapnak.

Portland, 2020. július 24.
A Black Lives Matter mozgalom tüntetői a szövetségi rendfenntartó erőkkel állnak szemben a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-re virradó éjszaka. A szövetségi rendfenntartó erőknek a városba érkezése óta a heves tüntetések jobbára csak a bíróság körüli két háztömbnyi területre korlátozódnak.
MTI/AP/Noah Berger
A Black Lives Matter mozgalom tüntetői a szövetségi rendfenntartó erőkkel állnak szemben a szövetségi bíróság épülete előtt, az Oregon állambeli Portlandben a 2020. július 24-re virradó éjszaka. MTI/AP/Noah Berger

Oregon beperelte a szövetségi kormányt a katonák keménykedése miatt

A tüntetők ostromzár alá vették a helyi szövetségi bírósági épületet, tábori konyhájuk és saját orvosaik vannak és titkosított csevegőprogramokkal kommunikálnak.

Az egész világot bejárták a képsorok, ahogy

a megkülönböztető jelzést nem viselő katonák egy 53 éves veteránt ütöttek gumibottal, aki egy ideig rezzenéstelen arccal tűrte ezt, majd elsétált.

Az elnök lépése politikai válságot kavart. Az oregoni igazságügyi miniszter beperelte a szövetségi államot a katonák kivezénylése miatt, a helyi rendőrségnek pedig megtiltották, hogy együttműködjön velük.

Trump viszont erre azt mondta, hogy más demokrata vezetésű városokba, New Yorkba, Baltimore-ba , Oaklandba, Chicagóba és az új-mexikói Albuquerque-be is beküldi a szövetségi erőket.

"Ezek anarchisták, akik gyűlölik az országunkat. A demokrata vezetésű városok a pokolba mennek, de mi teszünk majd ez ellen"

- mondta az elnök.

Kommentátorok szerint ezzel inkább tüzeli a tüntetőket, mint lecsendesítené őket.

Portland sötét történelme

Bár Portland most progresszív színben tűnik fel, Oregon volt Amerika egyik legrasszistább állama. Az eredeti alkotmány kitiltotta a feketéket, akik csak 1959-ben kaptak szavazati jogot.

A fővárosban még mindig gyakran gyülekeznek a fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok, melyekkel viszont szívesen összecsapnak az antifasiszta aktivisták.

Több tucat fegyveres támadás Chicagóban

Mindeközben pattanásig feszült a helyzet az ország harmadik legnagyobb városában, Chicagóban, ahol megugrott a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma és ahová Trump többszáz szövetségi ügynököt akar vezényelni.

Múlt hétvégén 70 embert lőttek meg a városban, 10-en belehaltak a támadásokba. Kedden pedig egy temetés menetbe lőttek bele egy autóból és sebesítettek meg 14 embert.

Az emlékmű lebontását követelő tüntetők a héten brutalitással vádolták meg a helyi Kolumbusz-szobornál fellépő rendőröket, majd egy kemény mag jól tervezett akcióval úgy visszavágott, hogy 49 rendőr sebesült meg.

A városvezetés közölte: a helyi rendőrök figyelni fogják a szövetségiek fellépését és nem félnek beperelni az elnököt. Donald Trump azonban úgy írta le a demokrata-vezetésű városokat, hogy azokban elszabadult a pokol „a radikális baloldal” miatt.

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×