25 °C
A párizsi közkórházak (AP-HP) vezetésének közlése szerint
a tocilizumab nevű hatóanyaggal kezelt betegek körében jelentősen csökkent a lélegeztetőgépre szorulók és az elhunytak aránya
azokhoz képest, akik csak a hagyományosnak mondott kezelést, azaz oxigént, antibiotikumokat és véralvadásgátlókat kaptak.
A svájci Roche gyógyszergyár által fejlesztett, Actemra vagy RoActemra néven forgalmazott tocilizumabbal folytatott kísérletet tizenhárom párizsi közkórházban végezték összesen 129 olyan koronavírusos beteg bevonásával, akiknek súlyos tüdőgyulladásuk volt és oxigénellátásra szorultak.
Bár a részleteket csak néhány hét múlva közlik, a párizsi közkórházak vezetése, mint fogalmaznak, közegészségügyi megfontolásokból, már most az eredmények nyilvánosságra hozatala mellett döntött, és azokat az Egészségügyi Világszervezethez is eljuttatták.
Az orvosok szerint az eredetileg a reumás ízületi gyulladás ellen használt tocilizumab érdekessége abban rejlik, hogy az befolyásolja az immunrendszer válaszreakcióit. Ez pedig azért fontos, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy a súlyos állapotba került koronavírusos betegeket nem a vírus, hanem saját szervezetük túlzott immunválasza, az úgynevezett citokinvihar öli meg.
Márpedig a párizsi orvosok tapasztalata szerint
a tocilizumabbal éppen ezt a túlzott immunválaszt tudják megfékezni. Az ügyben nyilatkozó orvosok szerint mellékhatásokat nem észleltek a pácienseknél,
de ennél részletesebb információkért nyilván meg kell várni a kutatás eredményeit összefoglaló anyag megjelenését.
Eredményes a klorokin alapú protokoll
A fenti adatokkal csaknem egyidőben az algériai TSA című, francia nyelven is kommunikáló internetes hírportál arról adott hírt, hogy az ottani kórházakban dolgozó orvosok a hidroxiklorokinos kezelés csaknem százszázalékos hatékonyságáról számolnak be.
A lap idézi Lyes Rehal professzort, az országos egészségügyi intézet főigazgatóját, aki elmondta, az algériai egészségügyi minisztérium által ajánlott klorokin alapú protokoll a legtöbb koronavírusos beteg esetében eredményes volt.
Hozzátette, hogy a március 24-e és április 25-e között, különböző kórházakban kezelt, összesen ötezer beteg 69,4 százaléka kapott maximum tíz napig terjedő klorokinos kezelést, melyet szükség esetén anitvirális gyógyszerekkel egészítettek ki.
Az algériai ötlet amúgy a Marseille-ben dolgozó Didier Raoult orvosporfesszortól és csapatától származik, ők továbbra is hidroxiklorokinnal és az azitromicyn nevű antibiotikummal gyógyítják sikeresen, az intézetükhöz forduló, a koronavírusos fertőzés kezdeti fázisában lévő betegeket. Raoult professzor amúgy az általa vezetett, fertőző betegségekre szakosodott intézetének honlapján tájékoztatja gyakorlatilag hetente a nagyközönséget a koronavírus elleni küzdelem állásáról.
Ezzel kapcsolatban amúgy kifejezetten érdekes fejleménynek nevezhető, hogy a francia hadsereg a múlt héten „elővigyazatossági megfontolásból”,
nagy mennyiségű klorokint vásárolt Kínától.
Mint ahogy az is, hogy március vége óta az olasz orvosok is a hidroxiklorokint tartalmazó Plaquenilt írják fel koronavírusos betegeiknek. Egyes orvosi vélemények szerint az olasz járvány lefékeződése ezzel is összefügghet.
Amennyiben a fenti két információt egymás mellé tesszük, azokból az derül ki, hogy
lehetséges már meglévő gyógyszerekkel kezelni a koronavírus okozta megbetegedést, mind a kezdeti, mind a súlyos fázisában.
Nem véletlen, hogy Franciaországban egyre több orvos véli úgy, hogy a védőoltás erőltetése helyett inkább ezekre és az ezekhez hasonló, azaz már létező, más betegségek ellen használt gyógyszerekre kellene koncentrálni.
Már csak azért is, mert e vélemények szerint semmi garancia sincs arra, hogy a valószínűleg csak hónapok múlva elkészülő védőoltás hatásos lesz az időközben számos mutációt produkáló jelenlegi koronavírus ellen.
