Infostart.hu
eur:
355.62
usd:
305.58
bux:
130916.32
2026. május 27. szerda Hella
Charlevoix, 2018. június 9.Donald Trump amerikai elnök megosztja gondolatát egy fotóriporterrel, amint sajtótájékoztatóra érkezik a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPA/Clamens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Egyre erőteljesebb a Trump elleni közjogi támadás

Ismét szorongatják ellenfelei Donald Trumpot: az amerikai elnök ügyvédjét kötelezték, hogy mutassa be a dokumentumokat, amik alátámaszthatják, hogy az ukrán vezetést zsarolva próbálhatott információt szerezni a rivális demokratákról.

Donald Trump és a demokraták sakkjátszmájának újabb lépéseként az elnök elleni vádeljárást mérlegelő kongresszusi bizottságok kötelezték Rudy Giulianit, Trump ügyvédjét, hogy tárjon eléjük az elnökre potenciálisan terhelő bizalmas anyagokat. Ezek megerősíthetik a gyanút, hogy Trump megpróbálta rákényszeríteni az ukrán vezetést: folytasson nyomozást a rivális demokrata elnökaspiráns, Joe Biden fia ellen, aki egy korábban korrupciós ügybe keveredett ukrán energiacég tanácsadója volt Kijevben.

Hétfőn a Kongresszus Hírszerzési, Külügyi és Felügyeleti Bizottsága felszólította az elnöki ügyvédet: október 15-ig szolgáltassa be a dokumentumokat.

A demokraták és a Trump-ellenes sajtó így sikeresen abba a mederbe terelte a narratívát, hogy Joe Biden egykori alelnök nem tett semmi rosszat és erkölcstelent sem, amikor annak idején megfenyegette Kijevet: vagy meneszti a fiát alkalmazó cég ügyében nyomozó Viktor Sokin akkori ukrán főügyészt, vagy nem kap meg egymilliárd dollár amerikai támogatást.

„Ezt mondtam nekik: figyeljenek ide! Nem kapják az egymilliárd dollárt. Rájuk néztem, és azt mondtam: hat órán belül elutazom. Ha nem rúgják ki a főügyészt, nem kapják meg a pénzt. Hát, a francba, kirúgták. És olyat raktak a helyére, aki annak idején kemény volt” – emlékezett vissza az esetre egy tavalyi beszédében Joe Biden.

Legalábbis ez jóval enyhébb dolog, mint amit Trump kért Zelenszkijtől.

Ez az a banánhéj, amelynek nyomán a demokraták végre úgy érezhetik, sikeresen vádeljárás alá vonhatják és eltávolíthatják a hatalomból Donald Trumpot.

Hivatalban lévő amerikai elnököt így szinte lehetetlen leváltani, annak idején elbukott a republikánusok hasonló támadása is az afférjáról való hazugsággal vádolt, demokrata Bill Clinton ellen.

A demokraták mostani érvelése az, hogy Trump "veszélybe sodorta az Egyesült Államok biztonságát", mert gyakorlatilag arra kérte Ukrajnát, hogy avatkozzon be a 2020-as amerikai elnökválasztásba.

A Trump elleni támadás további lendületet kapott, miután a New York Times arról tudósított, hogy az elnök megkérte Scott Morrison ausztrál miniszterelnököt, segítsen aláásni Robert Müller különleges ügyésznek a Trump-kampány és Moszkva állítólagos összejátszását vizsgáló nyomozását.

A Fehér Ház ebben az esetben is korlátozta a hozzáférést a telefonhívás leiratához, bár az ukrajnai hívás némileg szerkesztett leiratát végül a nyilvánosság elé tárták.

Tudósítók megjegyzik: arra nincs bizonyíték, hogy Joe Biden vagy fia, Hunter bármilyen korrupt gyakorlatban részt vett volna Ukrajnában.

Közben az ügy központjában álló ukrán energiacégre, Mikola Zlocsevszkij Burisma nevű vállalatára újra ráterelődött a figyelem. Zlocsevszkij vagyona után 2014-ben nyomozást indítottak a brit hatóságok és sokak szerint egy ügyes húzással, Hunter Biden és Aleksander Kwaśniewski volt lengyel elnök alkalmazásával tette ismét szalonképessé magát nyugaton.

Biden fia havi 50 ezer dolláros fizetést kapott a WallStreetJournal szerint.

Zlocsevszkijjel kapcsolatban azzal vádolták Sokin főügyészt, hogy az ő kezére játszva akadályozta a britek korrupcióellenes vizsgálatát. Az üzletembernek azonban az új, már nyugaton sem korruptnak tartott főügyész alatt is sikerült erősítenie pozícióit, bár kétes híre miatt az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai szervezete elutasította felvételi kérelmét.

Közben Zelenszkij ukrán elnök közölte: nem készül arra, hogy nyilvánosságra hozza a Trumppal folytatott beszélgetésről készült hivatalos ukrán feljegyzéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Rendszerváltás körvonalazódik a közoktatásban

A kormány felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. Az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Zsongó darázsfészek vár a Tisza-kormányra: a vendégmunkásvita elfed egy súlyos problémát

Zsongó darázsfészek vár a Tisza-kormányra: a vendégmunkásvita elfed egy súlyos problémát

A magyar munkaerőpiac kritikus pontra érkezett: a belföldi tartalékok kimerültek, a foglalkoztatás csökkenni kezdett, miközben a jelenlegi idegenrendészeti szabályozást munkáltatók és szakértők egyaránt bonyolultnak, kiszámíthatatlannak és a valós gazdasági igényektől elszakadtnak tartják. A Tisza-kormány 2026. június 1-jétől felfüggeszti a „vendégmunkás-engedélyek” kiadását, a végleges szabályozás előtt azonban több kormányzati forrás szerint is szakmai egyeztetés várható. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara, az ABSL, a Sanofi és több bevándorlási szakértő egybehangzóan kevesebb, átláthatóbb engedélytípust, az országlista eltörlését, a magyarországi diplomások munkapiaci átvezetését, valamint a fehérgalléros pozíciókhoz igazított feltételrendszert sürget. A szereplők nem korlátlan nyitást, hanem széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést, valamint kiszámítható, ellenőrizhető és a munkaerőpiaci realitásokra épülő reformot kérnek a kormánytól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×