eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Charlevoix, 2018. június 9.Donald Trump amerikai elnök megosztja gondolatát egy fotóriporterrel, amint sajtótájékoztatóra érkezik a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozóján Charlevoix-ban 2018. június 9-én, a kétnapos tanácskozás második napján. (MTI/EPA/Clamens Bilan)
Nyitókép: CLEMENS BILAN

Egyre erőteljesebb a Trump elleni közjogi támadás

Ismét szorongatják ellenfelei Donald Trumpot: az amerikai elnök ügyvédjét kötelezték, hogy mutassa be a dokumentumokat, amik alátámaszthatják, hogy az ukrán vezetést zsarolva próbálhatott információt szerezni a rivális demokratákról.

Donald Trump és a demokraták sakkjátszmájának újabb lépéseként az elnök elleni vádeljárást mérlegelő kongresszusi bizottságok kötelezték Rudy Giulianit, Trump ügyvédjét, hogy tárjon eléjük az elnökre potenciálisan terhelő bizalmas anyagokat. Ezek megerősíthetik a gyanút, hogy Trump megpróbálta rákényszeríteni az ukrán vezetést: folytasson nyomozást a rivális demokrata elnökaspiráns, Joe Biden fia ellen, aki egy korábban korrupciós ügybe keveredett ukrán energiacég tanácsadója volt Kijevben.

Hétfőn a Kongresszus Hírszerzési, Külügyi és Felügyeleti Bizottsága felszólította az elnöki ügyvédet: október 15-ig szolgáltassa be a dokumentumokat.

A demokraták és a Trump-ellenes sajtó így sikeresen abba a mederbe terelte a narratívát, hogy Joe Biden egykori alelnök nem tett semmi rosszat és erkölcstelent sem, amikor annak idején megfenyegette Kijevet: vagy meneszti a fiát alkalmazó cég ügyében nyomozó Viktor Sokin akkori ukrán főügyészt, vagy nem kap meg egymilliárd dollár amerikai támogatást.

„Ezt mondtam nekik: figyeljenek ide! Nem kapják az egymilliárd dollárt. Rájuk néztem, és azt mondtam: hat órán belül elutazom. Ha nem rúgják ki a főügyészt, nem kapják meg a pénzt. Hát, a francba, kirúgták. És olyat raktak a helyére, aki annak idején kemény volt” – emlékezett vissza az esetre egy tavalyi beszédében Joe Biden.

Legalábbis ez jóval enyhébb dolog, mint amit Trump kért Zelenszkijtől.

Ez az a banánhéj, amelynek nyomán a demokraták végre úgy érezhetik, sikeresen vádeljárás alá vonhatják és eltávolíthatják a hatalomból Donald Trumpot.

Hivatalban lévő amerikai elnököt így szinte lehetetlen leváltani, annak idején elbukott a republikánusok hasonló támadása is az afférjáról való hazugsággal vádolt, demokrata Bill Clinton ellen.

A demokraták mostani érvelése az, hogy Trump "veszélybe sodorta az Egyesült Államok biztonságát", mert gyakorlatilag arra kérte Ukrajnát, hogy avatkozzon be a 2020-as amerikai elnökválasztásba.

A Trump elleni támadás további lendületet kapott, miután a New York Times arról tudósított, hogy az elnök megkérte Scott Morrison ausztrál miniszterelnököt, segítsen aláásni Robert Müller különleges ügyésznek a Trump-kampány és Moszkva állítólagos összejátszását vizsgáló nyomozását.

A Fehér Ház ebben az esetben is korlátozta a hozzáférést a telefonhívás leiratához, bár az ukrajnai hívás némileg szerkesztett leiratát végül a nyilvánosság elé tárták.

Tudósítók megjegyzik: arra nincs bizonyíték, hogy Joe Biden vagy fia, Hunter bármilyen korrupt gyakorlatban részt vett volna Ukrajnában.

Közben az ügy központjában álló ukrán energiacégre, Mikola Zlocsevszkij Burisma nevű vállalatára újra ráterelődött a figyelem. Zlocsevszkij vagyona után 2014-ben nyomozást indítottak a brit hatóságok és sokak szerint egy ügyes húzással, Hunter Biden és Aleksander Kwaśniewski volt lengyel elnök alkalmazásával tette ismét szalonképessé magát nyugaton.

Biden fia havi 50 ezer dolláros fizetést kapott a WallStreetJournal szerint.

Zlocsevszkijjel kapcsolatban azzal vádolták Sokin főügyészt, hogy az ő kezére játszva akadályozta a britek korrupcióellenes vizsgálatát. Az üzletembernek azonban az új, már nyugaton sem korruptnak tartott főügyész alatt is sikerült erősítenie pozícióit, bár kétes híre miatt az Amerikai Kereskedelmi Kamara ukrajnai szervezete elutasította felvételi kérelmét.

Közben Zelenszkij ukrán elnök közölte: nem készül arra, hogy nyilvánosságra hozza a Trumppal folytatott beszélgetésről készült hivatalos ukrán feljegyzéseket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×