Infostart.hu
eur:
355.65
usd:
311.58
bux:
142467.45
2026. július 10. péntek Amália
Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök a kijevi parlamentben tartott beiktatási ünnepsége után, 2019. május 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Ismét megöltek egy újságírót Ukrajnában

Ukrajnában és külföldön is felháborodást váltott ki egy újabb helyi újságíró halála. Közben az országhoz köthető korrupciós és etikai ügyek akár az amerikai elnökválasztásra is kihathatnak.

Belehalt az elszenvedett verésbe Vagyim Komarov, az Ukrajna központi részén fekvő Cserkaszi városában dolgozó tényfeltáró újságíró. Az 58 éves férfit még május elején támadta meg az utcán egy ismeretlen. A riportert azóta kómában tartották, de már soha nem tért magához.

Annak ellenére, hogy néhány kollégája szerint Komarov „nem tulajdonított túl nagy fontosságot a tények ellenőrzésének” és az utóbbi időben a Facebookon publikált, „jó forrásokkal rendelkezett”, befolyásos volt és nagy visszhangot váltott ki az ügy.

Az ukrán újságíró-szövetségtől kezdve nemzetközi újságírói és jogvédő szervezeteken át az ukrajnai amerikai nagykövetségig sokan tiltakoztak az újságírók elleni támadások miatt. Az Európai Unió ukrajnai delegációja egyenesen odáig ment, hogy közölte, „elvárja, hogy alapos vizsgálatot folytassanak az ügyben”.

A 280 ezres lakosságú Cserkasziban már korábban is megtámadtak és megöltek újságírókat.

2014-ben például Vaszilij Szergijenko riporter és jobboldali aktivista megkínzott holttestét fedezték fel egy helyi erdőben.

Komarovot „a helyi politikusok számára kellemetlen” és megosztó személyiségként írták le, és legutóbb egy helyi büntetőtelepen felmerült korrupció és drogcsempészet ügyében nyomozott, azt állítva: a börtönvezetés megpróbált eltussolni egy halállal végződő április végi lázadást. Írása nyomán a rohamrendőrség házkutatást tartott az intézményben.

Médiaetikai kérdések

Komarov halálával nem függ össze, de további médiaetikai kérdéseket vetett fel Ukrajnával kapcsolatban, hogy Volodimir Zelenszkij új elnök szóvivőjének nevezte ki Julija Mendelt, aki a múlt hónapban még a The New York Times riportere volt. Mendel többször tudósított Zelenszkij választási kampányáról, de egy, az amerikai politika és Joe Biden demokrata elnökaspiráns számára kellemetlen ügyről is.

A The New York Timesban májusban megjelent cikkében társszerzőként szellőztette meg, hogy amikor Biden még alelnök volt, fia egy korrupcióval gyanúsított ukrán energiacég zsíros tanácsadói állását foglalta el. Biden nyilatkozatban tagadta, hogy tudott volna fia ukrajnai tevékenységéről, sőt közölte, a médiából értesült róla. A fiú, Hunter pedig tagadta, hogy bármi jogelleneset tett volna.

A most indult amerikai elnökválasztási kampányban az ügy azonban hatalmas mennyiségű muníciót szolgáltat a sárdobálásra. Biden exalelnök 2016-ban Kijevben emlékezetes módon ultimátumot intézett az ukrán vezetéshez: vagy menesztik az akkori főügyészt, vagy elesnek egymilliárd dollárnyi támogatástól. Az ukrán törvényhozás el is távolította az illetékest.

A főügyész, Viktor Sokin, akit azzal vádoltak, hogy jobbára szemet hunyt a korrupció felett, épp a Burisma Holdings ukrán energiacég után nyomozott, ahol Biden fia havi 50 ezer dolláros tanácsadói állásban volt. A vizsgálat leállt, de a következő ukrán főügyész idén márciusban felújította a nyomozást. Az ügy kapóra jött a Demokratákkal csatázó Trump-kormányzatnak, hogy bosszút álljon azért, amiért a Moszkvával való állítólagos összejátszást kutató Müller-vizsgálat az Ukrajnával szintén üzletelő volt kampányfővezér, Paul Manafort börtönbe zárásával végződött.

Rudy Giuliani, Trump elnök volt ügyvédje nyíltan elismerte: a Müller-vizsgálat „ellensúlyozása” és annak napvilágra hozatala volt a cél, és az, hogy az elnököt vádoló demokraták ukránokkal játszottak össze. Biden érintettségéről akkor még nem tudtak, de mivel ez felmerült, mindenképp ki kell vizsgálni – mondta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×