eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Jarmúk menekülttábor, 2018. május 22. Szíriai kormánykatonák járőröznek a Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin menekülttábor közelében 2018. május 22-én, miután az előző napon a szíriai hadsereg kiszorította az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet dzsihadistáit a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuád körzetből. A szíriai hadsereg és szövetségesei hetek óta harcoltak az al-Hadzsár el-Aszuád-i terület és a szomszédos Jarmúk palesztin menekülttábor visszafoglalásáért, a főváros melletti utolsó területért, amely még az IÁ kezén volt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Sokkolta embereit Trump a szíriai csapatkivonással

Szövetségeseit és saját beosztottjait is meglepte Donald Trump amerikai elnök, amikor közölte, hogy kivonja Szíriából az amerikai erőket. Ezt azzal indokolta, hogy „legyőzték az iszlám államot”. Kommentátorok szerint azonban ezzel Oroszország és Irán térnyerését segíti elő.

Több mint kétezer amerikai katona megy haza Szíriából azt követően, hogy Donald Trump elnök úgy döntött: legyőzték a kegyetlenségéről ismert Iszlám Állam dzsihádista szervezetet.

Trump egy tweetben arra utalt: az Iszlám Állam volt az egyetlen ok, amiért amerikai csapatok voltak az arab országban. A megfogalmazás arra enged következtetni, hogy hazahívja a katonákat.

Vezető illetékeseket kedd este értesítettek az elnök döntéséről, ami sokakat meglepett, de Trump szerda reggeli tweetje megerősítette azt, hogy elhatározta magát a lépésre.

Kommentátorok megjegyzik: az, hogy mit gondol az elnök, szembemegy az amerikai kormányzat helyzetelemzésével.

A Pentagon például a nyár végén is több mint 14 ezer, Szíriában harcoló ISIS-fanatikusról beszélt.

„Ez a jelentés ott feküdt Trump asztalán, miközben ő ma reggel kihirdette a győzelmet” – jegyezte meg epésen Charles Lister, a Közel-Keleti Intézet terrorelhárítási részlegének igazgatója. A szakértő azt is megjegyezte: az Iszlám Állam mindössze néhány perccel az elnök tweetje előtt vállalt felelősséget egy Rakkában elkövetett támadásért.

Amerikán kívül a nyugati szövetségből a britek és a franciák küldtek katonákat Szíriába és a brit kormány védelmi államtitkára elutasította Trump állítását, hogy végeztek volna az Iszlám Állammal.

„Nagyon nem értek egyet vele. Az Iszlám Állam a szélsőségesség más formáit öltötte magára és nagyon is életben van” – írta szintén a Twitteren Tobias Ellwood.

A Fehér Ház szóvivője közben próbálta finomítani az elnöki deklarációt.

„A csapatkivonás az Iszlám Állammal való harc újabb fázisának kezdete” – mondta Sarah Sanders és közölte: ha kell, visszaküldik az amerikai katonákat.

Ezt a megfogalmazást kezdte el használni az amerikai védelmi minisztérium is, amely nem határozta meg, hogy mikorra fejezik be a csapatkivonást. Egy név nélkül nyilatkozó illetékes 60-100 napot említett. Tudósítók megjegyzik, hogy a kulisszák mögött a katonai vezetők arra próbálják rávenni Trumpot, hogy egyezzen bele egy fokozatos, lassú csapatkivonásba.

„12 év szolgálat alatt soha nem szembesültem ilyen döntéssel” – mondta Bob Corker az amerikai Szenátus külügyi bizottságának távozó elnöke. „Nehéz elképzelni, hogy egy elnök reggel felébred és minimális kommunikáció és előkészítés után hoz egy ilyen döntést” – tette hozzá.

Az ötletet hevesen ellenzi Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, a keményvonalas Michael Bolton is,

aki azt mondta: addig nem hívják haza a csapatokat, amíg iráni vagy velük szövetséges erők vannak Szíriában.

A hirtelen kivonulás azt jelenti, hogy Washington magára hagyja eddigi szoros szövetségesét, az Iszlám Állam elleni szárazföldi harcot vezető Kurd erőket. Ennek csak a gyakran elégedetlen NATO-szövetséges Törökország örül, amely meg akarja akadályozni a kurdok megerősödését, és azt, hogy az állam nélküli nép összefüggő területet ellenőrizzen a régióban. Erdogan török elnök megerősítette, hogy pénteken beszélt Trumppal, és akkor már „pozitív híreket” hallott tőle Szíriáról.

Az amerikai távozás – Trump bírálói szerint – emellett Oroszországnak és Iránnak ad okot az örömre, mert még jobban kiterjeszthetik befolyásukat Szíriában.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×