Kína és az Egyesült Államok farkasszemet néz egymással a Csendes-óceáni szigetvitákban - Peking most mégis Amerika segítségét kéri.

Pekingi illetékesek azt mondják, hogy a Kína muszlim vallású ujgorok lakta nyugati tartományában megerősödött szélsőséges mozgalom az Egyesült Államok nemzetbiztonságát is veszélyezteti.

Az utóbbi években már több véres atrocitást megélt Hszincsiang tartományban a Kelet Türkesztáni Iszlám Mozgalom nevű szervezet jobbára helyi ujgurokat szervez be. Ezeket az embereket a radikálisok Szíriában és Irakban képzik ki, hogy aztán Kínába visszatérve szent háborút indítsanak - állítják kínai illetékesek.

Sok külföldi biztonsági szakértő azonban kétli, hogy a Kelet Türkesztáni Iszlám Mozgalom létező szervezet vagy hogy olyan erős lenne, mint ahogy a kínaiak állítják.

Jogvédők pedig arról beszélnek, hogy a kínai hatalom elnyomja az ujgurokat és korlátozni próbálja őket kultúrájuk és vallásuk gyakorlásában. Az ujgurok helyzetét az is befolyásolja, hogy magasabb körükben a munkanélküliség, mint a kínaiak között.

A kínai külügyminiszter-helyettes egy személyes találkozó során próbálta meggyőzni az amerikai külügyminisztérium terrorellenes osztályának vezetőjét arról, hogy az ujgur szervezet nemzetközi fenyegetést jelent.

Az, hogy az amerikaiak egy viszonylag alacsony rangú vezetőt küldtek a találkozóra, valószínűleg jelzi, hogy még nem tartják különösen fontosnak a problémát.

Tudósítók szerint többszáz, sőt talán többezer ujgur lépte át illegálisan a határt és jutott be Törökországba - jogvédők szerint a hszincsiangi jogsértések elől menekülve. Törökországban mára jelentős ujgur diaszpóra jött létre, ami feszültséget okozott Peking és Ankara között. A kínaiak azzal vádolták meg a törököket, hogy dokumentumokkal látják el az illegálisan távozó ujgurokat.

A törököket pedig feldühítette, hogy Thaiföld hazatoloncolt több, mint 100 ujgurt, akik közül többen attól tartottak, hogy halálos ítélet vár rájuk.

Az ujgorok ügye Reccep Tayip Erdogan török elnök közelmúltbeli pekingi látogatásán is téma volt, bár a felek a nyilvánosság előtt nem beszéltek róla. Helyette azt említették, hogy egyetértenek abban, hogy fontos fellépni a terror és az embercsempészet ellen.

Törökország nagy hatótávolságú rakéták vásárlását tervezi Kínától, ami bírálatokat váltott ki a NATO-szövetségesek részéről.