Infostart.hu
eur:
364.69
usd:
330.55
bux:
146155.68
2026. november 13. péntek Szilvia

Kína nem hátrál a területi vitában

Peking harci repülőgépeket küldött a vitatott hovatartozású szigetek fölé a Kelet-kínai tengeren, ahol korábban saját "biztonsági zónát" állított fel. A kínaiak fennhatóságát viszont megkérdőjelezték az amerikaiak, dél-koreaiak és japánok, akik saját gépeiket küldték a szigetek légterébe.

Fegyverkezési versenyt robbanthat ki Ázsiában a vitatott hovatartozású, Tiaojü vagy Szenkaku-szigetek körüli vita.

Azt követően, hogy Kína úgynevezett "tengeri védelmi zónának" nyilvánította a kopár és lakatlan szigetcsoportot, először az Egyesült Államok küldött B-52-es bombázókat a légterükbe, majd japán és dél-koreai gépek is átrepültek felettük.

Ezzel azt akarták jelezni Pekingnek, hogy nem tekintheti sajátjának a Dél-kínai tengeren fekvő szigeteket.

Kína nem maradt adós a riposzttal: több harci gépet is küldött a zónába. Az Új Kína hírügynökség jelentése nem számolt be arról, hogy találkoztak-e a kínai repülők külföldi gépekkel.

Peking "a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő védelmi akciónak" nevezte a történteket. A légierő szóvivője Sen Csinke azt mondta, hogy fenntartják a fokozott készültséget, hogy és megvédik az ország légterét.

Kommentátorok ugyanakkor Kínára nézve kínosnak nevezték, hogy a légierő nem akadályozta meg a külföldi gépek - például az amerikai B 52-es nehézbombázók - átrepülését. Felmerül a kérdés, hogy felügyelni tudja-e Kína a zónát, amikor kevés olyan gépe van, amelyet repülés közben után lehet tölteni.

A napoklban Kína közölte, hogy a terület felett átrepülő gépeknek azonosítaniuk kell magukat és a pilótáknak követniük kell a kínai instrukciókat. Az amerikaiak azonban ennek nem tettek eleget és közölték, hogy a jövőben sem fognak. Peking ezek után nem tett semmit.

Kína azután kezdte sugalmazni területi igényét, hogy a japán kormány tavaly magánkézbe adta a szigeteket, majd azt mondta: lelövi az esetleg a szigetek fölé küldött kínai drónokat.

Elemzők szerint a "védelmi zóna" felállításával Kína meg akarja erősíteni igényét a Dél-kínai tengerre, amelyet teljes mértékben a sajátjának tart.

A japán álláspont itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dobrowiecki Péter: hiába a magyar–lengyel közeledés, Donald Tuskék figyelme most máshol jár

Dobrowiecki Péter: hiába a magyar–lengyel közeledés, Donald Tuskék figyelme most máshol jár

Folyamatos a párbeszéd május óta a magyar és a lengyel miniszterek között, azonban Lengyelország külpolitikai prioritása jelenleg Nyugat-Európa, és a Baltikum is fontosabb, mint a V4-es együttműködés Donald Tusk kormányának – fejtette ki Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

EU-csúcs: Európa keresi a helyét az orosz-amerikai-ukrán háromszögben

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint Oroszország csapdát állít Európának azzal, hogy az ukrajnai tűzszünet helyett a kontinens biztonsági architektúrájáról sürget tárgyalásokat, Friedrich Merz német kancellár pedig arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy a Vlagyimir Putyinnal tervezett találkozóján ne érjék meglepetések Európát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.13. péntek, 18:00
Zacher Gábor
toxikológus, sürgősségi orvos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×