eur:
389.51
usd:
361.9
bux:
68422.58
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Kína nem hátrál a területi vitában

Peking harci repülőgépeket küldött a vitatott hovatartozású szigetek fölé a Kelet-kínai tengeren, ahol korábban saját "biztonsági zónát" állított fel. A kínaiak fennhatóságát viszont megkérdőjelezték az amerikaiak, dél-koreaiak és japánok, akik saját gépeiket küldték a szigetek légterébe.

Fegyverkezési versenyt robbanthat ki Ázsiában a vitatott hovatartozású, Tiaojü vagy Szenkaku-szigetek körüli vita.

Azt követően, hogy Kína úgynevezett "tengeri védelmi zónának" nyilvánította a kopár és lakatlan szigetcsoportot, először az Egyesült Államok küldött B-52-es bombázókat a légterükbe, majd japán és dél-koreai gépek is átrepültek felettük.

Ezzel azt akarták jelezni Pekingnek, hogy nem tekintheti sajátjának a Dél-kínai tengeren fekvő szigeteket.

Kína nem maradt adós a riposzttal: több harci gépet is küldött a zónába. Az Új Kína hírügynökség jelentése nem számolt be arról, hogy találkoztak-e a kínai repülők külföldi gépekkel.

Peking "a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő védelmi akciónak" nevezte a történteket. A légierő szóvivője Sen Csinke azt mondta, hogy fenntartják a fokozott készültséget, hogy és megvédik az ország légterét.

Kommentátorok ugyanakkor Kínára nézve kínosnak nevezték, hogy a légierő nem akadályozta meg a külföldi gépek - például az amerikai B 52-es nehézbombázók - átrepülését. Felmerül a kérdés, hogy felügyelni tudja-e Kína a zónát, amikor kevés olyan gépe van, amelyet repülés közben után lehet tölteni.

A napoklban Kína közölte, hogy a terület felett átrepülő gépeknek azonosítaniuk kell magukat és a pilótáknak követniük kell a kínai instrukciókat. Az amerikaiak azonban ennek nem tettek eleget és közölték, hogy a jövőben sem fognak. Peking ezek után nem tett semmit.

Kína azután kezdte sugalmazni területi igényét, hogy a japán kormány tavaly magánkézbe adta a szigeteket, majd azt mondta: lelövi az esetleg a szigetek fölé küldött kínai drónokat.

Elemzők szerint a "védelmi zóna" felállításával Kína meg akarja erősíteni igényét a Dél-kínai tengerre, amelyet teljes mértékben a sajátjának tart.

A japán álláspont itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×