Infostart.hu
eur:
388.48
usd:
336.92
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Kína nem hátrál a területi vitában

Peking harci repülőgépeket küldött a vitatott hovatartozású szigetek fölé a Kelet-kínai tengeren, ahol korábban saját "biztonsági zónát" állított fel. A kínaiak fennhatóságát viszont megkérdőjelezték az amerikaiak, dél-koreaiak és japánok, akik saját gépeiket küldték a szigetek légterébe.

Fegyverkezési versenyt robbanthat ki Ázsiában a vitatott hovatartozású, Tiaojü vagy Szenkaku-szigetek körüli vita.

Azt követően, hogy Kína úgynevezett "tengeri védelmi zónának" nyilvánította a kopár és lakatlan szigetcsoportot, először az Egyesült Államok küldött B-52-es bombázókat a légterükbe, majd japán és dél-koreai gépek is átrepültek felettük.

Ezzel azt akarták jelezni Pekingnek, hogy nem tekintheti sajátjának a Dél-kínai tengeren fekvő szigeteket.

Kína nem maradt adós a riposzttal: több harci gépet is küldött a zónába. Az Új Kína hírügynökség jelentése nem számolt be arról, hogy találkoztak-e a kínai repülők külföldi gépekkel.

Peking "a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő védelmi akciónak" nevezte a történteket. A légierő szóvivője Sen Csinke azt mondta, hogy fenntartják a fokozott készültséget, hogy és megvédik az ország légterét.

Kommentátorok ugyanakkor Kínára nézve kínosnak nevezték, hogy a légierő nem akadályozta meg a külföldi gépek - például az amerikai B 52-es nehézbombázók - átrepülését. Felmerül a kérdés, hogy felügyelni tudja-e Kína a zónát, amikor kevés olyan gépe van, amelyet repülés közben után lehet tölteni.

A napoklban Kína közölte, hogy a terület felett átrepülő gépeknek azonosítaniuk kell magukat és a pilótáknak követniük kell a kínai instrukciókat. Az amerikaiak azonban ennek nem tettek eleget és közölték, hogy a jövőben sem fognak. Peking ezek után nem tett semmit.

Kína azután kezdte sugalmazni területi igényét, hogy a japán kormány tavaly magánkézbe adta a szigeteket, majd azt mondta: lelövi az esetleg a szigetek fölé küldött kínai drónokat.

Elemzők szerint a "védelmi zóna" felállításával Kína meg akarja erősíteni igényét a Dél-kínai tengerre, amelyet teljes mértékben a sajátjának tart.

A japán álláspont itt olvasható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×